AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Kókay György: A bécsi Magyar Hírmondó (1789—1803)

más oka is lehetett annak, hogy Csokonaiból nem lett a Magyar Hírmondó munkatársa.

88 Nemcsak Csokonainak, hanem Fazekas Mihálynak is Görögik adták ki nyomtatásban első verseit. Fazekas, aki résztvett a török háborúban, megsebesülése után két verses tudósítást küldött az „ispotályból" (rörögréknek, akik e verseit közölték is újságukban.

89 Földi János nevével és műveivel is gyakran találkozunk a Magyar Hírmondóban. Ismertetik megjelenő munkáit és az 1795. február 24-i számban arról értesítenek, hogy a Jénai Társaság „honorárius tagjává vette fel a Nemes Hajdú városnak orvos doktorát, Földy János Urat..." Baróti Szabó mellett hírt adtak a többi pap-költőnek is a munkásságáról, akik tevékenyen belekapcsolódtak a nemzeti nyelv és irodalom kifejlesztéséért folyó mozgalomba. Több ízben megemlékeznek Verseghy megjelenő munkáiról. Amikor a Millot-féle világtörténet miatt meggyűlik a baja az egyházi hatóságokkal, a mű félbehagyásáról ezt olvashatjuk a lapban: „Miliőt közönséges Történeteinek fordítója jelenti a Tudós Hazafiaknak, hogy ezen Könyvnek fordításával bizonyos okokra nézve — mellyek azonban nem a Könyvet, vagy annak fordítását, hanem tsupán tsak a Fordítónak a személlyét illetik — felhagyott... Akinek kedve tartaná, hogy azt folytassa, ne sajnállya Nemzetünknek tudtára adni szándékát, rész szerént hogy folytatásáról bizonyossá tétessen, rész szerént pedig, hogy többen egy munkában ne fáradozzanak."

90 — Görögék adták ki egyébként 1791-ben Rövid értekezések a musikáról c. művét, melyet az újság mellékleteként szétküldtek az előfizetőknek. Virágh Benedekről is sokszor tudósítanak és több versét is közlik. Kisfaludy Sándorral való kapcsolatukat Légrády Imre udvari ágens jegyzeteiből ismerjük, amely Toldy Ferenc kivonatos másolatában maradt fenn.

91 Valószínű, hogy már azóta ismerték egymást, amióta Kisfaludy Bécsbe került a testőrök közé. Olasz-, francia-, és németországi katonáskodása alatt levelezett Göröggel és dalait is megküldözgette neki. Görög e verseket közölte Lillával és Péteri Takáts Józseffel, a íLimfy-dalok kiadójával. Légrády véleménye szerint „Kisfaludy dalai elvesztek volna, ha Görög híven nem tartogatja, és midőn Kisfaludy Bécsbe visszaérkezett, tőle kezéhez nem veheti." Kisfaludy hazatérése után, az 1807-ben megjelent Somló c. három énekes regéjét Görögéknek ajánlja, akiket ösztönzőinek tartott a patrióta költészetben. Látjuk tehát, hogy Görögék a kor csaknem valamennyi nevesebb írójával valamilyen módon kapcsolatban voltak. A hírlapjuk által adódott lehetőségeket felhasználva támogatták munkájukat részben azáltal, hogy alkalmat adtak műveik megjelentetésének, részben pedig úgy, hogy igyekeztek munkásságukat népszerűsíteni olvasótáboruk körében. Batsányi, Kazinczy, Csokonai, Fazekas és mások személyében a kor leghaladóbb magyar költőivel és íróival voltak — gyakran igen közeli, baráti kapcsolatban. Mellettük azonban helyet kaptak olykor lapjukban — ha nem is hozzájuk hasonló mértékben — kisebb jelentőségű, sőt olykor konzervatív és reakciós írók és költők művei is. Amellett, hogy Görögék elsősorban az új, a felvilágosodás világnézetétől áthatott irodalmat támogatták, időnként mégis előfordul, hogy újságjukban a „régi" költészet is helyet kap: a barokkos, 186