Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Thoma, A.: Szabolcs község embertani vázlata

község egyéni jellegzetessége. Nemeskéri ugyanis egész Szabolcs megyé­ben 51,3% világos szemárnyalatot talált. A hajszín élesebb nemi differenciák nélkül határozottan sötétbe hajló : Férfiak Nők világos 12,28% 13,63% átmeneti 29,82% 31,81% sötét 57,89% 54,54% A szem és- hajszín közötti korreláció teljesen felbomlott. C. A populáció tipológiai összetétele A jellegek variációja. — A variáció lemérése céljából kiszámítottam a meghatározható szigma rációkat. Az eljárás abban áll (H o w e 11 s, [3]), hogy az adott minta jellegeinek szórását kifejezzük az egész emberi faj megfelelő átlagos szórásának százalékában. A kapott értékek a következők : s.R. S.R . Testmagasság 102,1 Arcmagasság 108,3 Fejhossz 88,7 Orrmagasság 97,9 Fejszélesség 105,4 Orrszélesség 99,3 Homlokszélesség 104,9 Fejindex 107,7 Arcszélesség 81,3 Arcindex 88,4 Állkapocsszélesség 112,4 Orrindex 102,4 12 jelleg szórása közül tehát 6 átlagos, 3 felfelé és 3 lefelé tér el jobban az átlagtól. Ennek megfelelően a szigma rációk átlagai egészen közel esnek a normál 100-hoz : a 9 méret átlaga 100,03, a 3 index átlagos szigma rációja 99,5. A számítások alapján tehát azt mondhatjuk, hogy egy közepesen variáló populációval van dolgunk. Mit mond ez a jelenség tipológiai szempontból? — Bár Trevor [11] megállapításai óvatosságra késztetnek, két következtetést megkockáztathatunk : 1. nem valószínű, hogy a populáció homogén, 2. nem valószínű, hogy a populáció több egymástól élesen elütő, a keveredéstől lényegében fel nem oldott antropo­lógiai típusból áll. Embertani típusok. — A helyszínen felvett típusdiagnózisok alapján a populáció uralkodó eleme a keletbalti típus. A megfigyeléssel feállított diagnó­zisokat összeszámolva, gyakoriságát 59%-ra becsültem. Másik igen lényeges elem a dinári típus, gyakorisága a nyers diagnózisok alapján 30%. Ezt az arányt a fényképek és a kiszámított adatok alapján korrigálva megállapítható volt, hogy mindkét típus előfordulását túlbecsültem. Valószínűbb becslés : keletbalti 50%, dinári 25%. A keletbalti típus uralkodó volta összevág Bartucz [1] megfigyelésével : szerinte ez a típus az ország északkeleti részében rendkívül gyakori. A két főtípus egymással nagymértékben elkeveredett. 203 egyén közül csak 32 mondható tiszta típusnak. „Uralkodó típusnak" vettem az olyan egyéne­ket, akiknél a jellegek 3/4 része volt köthető valamely rasszhoz, ezen alul,,kevert típust" hatroztam meg, 1/2 vagy 1/4 arányban megosztva a (meghatározható vagy meghatározhatatlan) komponenseket. így az egyéneket is felbontva szá­mítottam a típusok előfordulási arányát. — Az eljárás konvenciózus, személyi hibája kétségkívül nagy, de mindenesetre megbízhatóbb mint a 6- vagy 10­pontos típusdiagnózis.

Next

/
Thumbnails
Contents