Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Herrmann, M.: A komlói andezitterület újabb vizsgálata

ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Tomus VIII. Series nova 1957 A komlói andezitterület újabb vizsgálata írta : f HERRMANN MARGIT, Budapest A Mecsekhegység és környékének újabb térképezésével kapcsolatban szükségessé vált a Komló környéki andezitterület újrafeldolgozása. Az Állami Földtani Intézet megbízásából 1955-ben bejártam a területet és a gyűjtött kó'zetanyag vizsgálati eredményeit közlöm az alábbiakban. A területre vonatkozó földtani vizsgálatok összefoglaló átnézetét Vadász E.: A Mecsekhegység c. munkájában 1935-ben ismertette (1). A komlói andezit kőzettani leírását M auritz B. alapvető munkája tartalmazza (7). Az andezit különleges bentonitosodásával T o k o d y L. foglalkozott részletesen (9). A komlói andezitterület földtani viszonyait Vadász E., NoszkyJ. és Balogh K. legújabb megállapításai alapján az alábbiakban foglalhatom össze : A Mecsekhegységben — mely Vadász E. szerint a Magyar Középhegységtől fejlődéstörténetileg is különálló tektonikai egység : „a helvét riolit-dacit feltörést követőleg a helvéti és tortonai emeletek határán élesen elhatároltan és elszigetelten Komlón granodioritos magma kiömléséből amfibolandezit mutatkozik." (6) — „A komlói amfibolandezit az alsóhelvéti kongériás édesvízi homokkő fölött ékelődik be mintegy 8 km hosszú és 2 km szélességű tömegben. Meglevő hasadékba benyomult egyszeri felnyomulású (monogen) központi vulkán lehetett." (6). NoszkyJ. szerint a komlói andezitkitörés: „a tortoniai emelet legelején történt." (2). „A tortoniai emeletnek az andezitkitöréssel való kezdését az indokolja, hogy az andezitfölötti rétegek fejló'désileg egységes, édes és sekélyvizi képződményekkel kezdődő s a transzgresszió folyamán egyre mélyülő vízben ülepedett csoportot jelentenek." (2). „Komló környékén a zobáki tortoniai tengeröböl keskeny csatornával függött össze a Mecsek DK-i oldalán jól ismert tortoniai tengerággal. Az összekötő csatorna mentén erősebb erózió következtében az egyébként nagyobb elterjedésű andezit- és fonolit-takaró lazább részei elpusztultak." (2). Noszky szerint „a tortoniai alapkonglomerátum az andezitre transzgredál." — Balogh K. szerint : ,,az andezit valószínűleg vízalatti réteg^ vulkánképződmény. Kitörése a felső mediterrán édesvízi medence kialakulásának kezdetére" eshetik. Ezt valószínűsíti, hogy az andezit többnyire közvetlenül a mezozoosz rétegeken fekszik."... S „az édesvízi felsőmediterránból hiányzik az andezitkavics, ami szinte kizárja az andezitnek korábbi időben szárazföldön történt kiömlését." (8). Az andezitkitörcs középpontja — Balogh K. szerint — az andezitbánya táján sejthető. * A komlói andezitterületen mintegy 40 helyről gyűjtött kőzetminta helyét a Balogh K.—I m r e h L. által készített 5000-es méretű kéziratos térképen tűntettem fel. (Ld. 1. térképmellékletet!). Ezenkívül átnéztem Láda Árpád geologustechnikus által részletesen begyűjtött anyagot, mely a Kossuth aknától a Kossuth-akna gépháza felé húzódó hirdi iparvasút melletti feltárásokból való. Átnéztem továbbá a komlói andezitterületen végzett mélyfúrások adatait is, amelynek betekintéséért Wein György főgeológusnak hálás köszönettel tartozom. Ezeknek az adatoknak birtokában elkészíthettem a 2-ik ábrát, amely a mélyfúrások szerint az andezitnek a mélyben való elterjedéséről ad felvilágosítást. (2. ábra). Öt mélyfúrásnak az Állami Földtani Intézettől kapott andezitvékonycsiszolatait részletesen is átvizsgáltam. A kb 8 km hosszú és 2 km széles andezitterület kőzetanyaga sötétszürke, szürke, zöldesszürke, vörös, rózsaszín és fehér andezitből áll. Ezeket a változatokat nem lehet terület