Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Tokody, l., Mándy, t. ; Nemesné Varga, S.: Mauritzit, új ásvány Erdőbényéről

Felmerül a kérdés, hogy a mauritzit szerkezete miképpen értelmezhető a kémiai összetétel és röntgendiagrammok alapján. A mauritzit nem tartalmaz Si0

2-t és csak kevés Al

2

0

3-t. Ezek az alkatrészek a montmorillonoidban sohasem hiányoznak. Ellenben tetemes a mauritzit Fe

3 r-tartalma. Ross és Hendriks szerint a tetraéderes koordináció egyik helyén sem helyettesíthető a Si vagy Al Fe-mal. A mauritzit szerkezete csak azzal a feltevéssel oldható meg, hogy ezeken a tetraéderes helyeken jelentős mennyiségű Fe

3 -ion van. Ez nem lehetetlen, mert több kristályszerkezetben is megfigyelték, így például a vastalknak nevezett minnesotait-változatban (Si, Al, Fe

3 (Fe

2 , Mg, H

2

)^ O

10 (OH)

2

. A Fe

3 ionrádiusza 0,67, az Al-é 0,57 Ä, aminek megfelelően az (A10

4

)-tetráéder élhossza 1,53 Â, az (Fe

3 0

4

) tetraéderé 1,63 Â, s így a helyettesítés lehetséges. A mauritzit szerkezetében az egyes ponthelyzetek megterhelése a kristálykémiai képlet felállításával oldható meg. A trioktaéderes tnontmorillonoidásvány kristálykémiai képlete ideális esetben: (Si

8

)

:V (Mg

6

)

Vi O

20 (0H)

4

. A kémiai elemzés adatainak átszámításakor két nehézség merült fel. 1.) A két- és háromértékű kationok atomviszonya közel 1 : 1, a fenti képlet azonban 4 : 3 viszonyt követel meg. 2.) Az analitikai nyert H

2

0 értéke nagy, úgy hogy a molekulában a H : 0 arány 1:1, ellentétben a megkívánt 1 : 6 aránnyal. A megoldás a következő megfontolásokból adódik. B e 1 j a n k i n és P e t r o v szerint a gránátokban (grosszulárban) Ca

3

Al

2

(Si0

4

)

3 a szerkezet szétbomlása nélkül fokozatos (Si0

4

) -> (H

4

0

4

) helyettesítés lehetséges, miközben az átépítődés a hidrcgránátokon Ca

3

Al

2 (Si0

4

)

2 (0

4

H

4

) (piazolit, hibschit) a trikalciumalumináthidrátig Ca

3

Al

2

(0

4

H

4

)

3 folytatódhat, utóbbiban a helyettesítés már tökéletes, fly módon stabilis (0

4

H

4

)-tetraéder keletkezik, melyben 4 H

+ az Si

4 szerepét veszi át. Ha feltételezzük, hogy a mauritzitban is hasonló helyettesítés történik, akkor mind a Si

4, hiánya, mind a nagy H-tartalom megmagyarázható. Ha minden tetraéderes helyzetet Fe

3 foglal el, akkor az (Fe0

4

)-tetraéder élhossza a = 5,63 Â. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével a mauritzit szerkezetének kristálykémiai képlete az alábbi adatokból számítható. Összetétel Atomhányados Pozitív töltéshányados Pozitív töltéshányados 47 vegyértékre Atomhánvados S 47 esetében

2 Al 5,39 Fe

3f 22,56 Fe

2 7,92 Mg 9,55 Ca 1,64 H 3,22 0 49,72 0,200 0,403 0,141 0,398 0,041 3,220 3,110 0,600 1,209 0,282 0,796 0,082 3,220 4,56 9,17 2,14 6,05 0,62 24,42 1,52 3,06 1,07 3,03 0,31 24,42 6,189 46,96 ~ 47,00 A kristálykémiai képlet : (Al

1)52 Fe?,

48 H

20

)<v (FCÍJB Fe

2

)07 Mg

3

,

03 Ca

0)31

)*v O

20 (OH)

4 2 A montmorillonoid képletében a pozitív töltések összege kicserélhető kationokkal együtt 48, a mauritzitban azonban csak 47, a cserélhető kationok közelebbi meghatározása nélkül.