Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Tokody, l., Mándy, t. ; Nemesné Varga, S.: Mauritzit, új ásvány Erdőbényéről

MAURITZIT, ÚJ ÁSVÁNY ERDŐBÉNYÉRŐL 21 Az 1 : 1 aránynak megfelelően 24 oxigénionra 24 hidrogéniont kell venni ; ezekből négy az (OH)-gyökben van, míg a többi húsz a tetraéderes rétegben öt Si

4 -t helyettesít. A még fennmaradó három helyet az összes még rendelkezésre álló Al és a még szükséges Fe

3 foglalja el. A többi ion — összesen 5,99 — az oktaéderes rétegbe kerül. A képletben csekély negatív töltéstöbblet mutatkozik, ez azonban a montmorillonoid-ásványokban általános jelenség. A röntgenvizsgálatok szerint a mauritzitnak lényegében véve trioktaéderes montmorillonoid-szerkezete van, azzal az alapvető különbséggel, hogy a tetraéderes rétegben az Si

4 teljesen hiányzik és helyét nagy részben Hj

+

, kisebb részben Fe

3 és Al

3 foglalja el. Mindez a jelen esetben a montmorillonoidszerkezet nagyfokú általánosítását jelenti. A mauritzit vázlatos szerkezetét a 3. ábra tűnteti fel. Az ásványból a víz 200°-on a szerkezet bomlása nélkül reverzibilisen eltávozik. Irodalom: M c Evan, D. M. C: A trioctahedral montmorillonite derived from biotite. (18

th Int. Geol. Congr., Vol. of Titles & Abstracts., 128, abstract 386.) — Be 1 y a n k i n, D. S., Petrov, V. P.: The grossularoid group (hibschite, plazolite) (Am. Min. 26, 450—453, 1941). — Ross, C. S., Hendricks, S. B.: Minerals of the montmorillonite group (U. S. Geol. Survey Prof. Paper., Nr. 205-B, 1945). Brindlcy, G. W.: X-Ray identifacition and cristall structures of clay minerals (London. 1951). MaypHijHT, HOBbiH MHHepaJi H3 3p/ië6eHbe (BeHrpHíi) JT. ToKOflH, T. MaHAH, III. He.weT-Bapra, EynanemT MaypnuHT BCTpenaercH COBMCCTHO c rnapoTepMajibHbiMH Miniepajiaivui B ropax 3nepbeinToKatt, B nnpoKcenaHAe3HT0BOH KaMeHOJiOMHe, Haxonnmeücn Ha B03BbnuaiomeHCfl OKOJIO C. 3p,T.e6eHbe rope MyjiaToxeAb (0 225 M). MaypniiiiT noHeMHOo6pa3HbiH HJIH Tpy6<raTo-uHJiHHApHMecKHH MHHepa.n HCCHHH qepHoro UBeTa c BHyTpeHmiMn BKJiwMeHHH.MH KBapuMHa. OH HMCCT MaTOBbiH, HJIH >KC öapxaTHHH 6jiecK. LlBeT uapanHHbi n nopoujKa >tcejiTOBaTO-6ypb!if c 3e.ieH0B3TbiM OTTeHKOM. PclCTBOpfleTCfl B CJiaÖOH C0J1HH0H KHCJ10TC YflejIbHOrO Beca H TBepAOCTH He^b3H onpcaejiMTb. H30TponHbifi Mimepaji, HO no KpncTajuinqecKOH CTpyKType OH HBJineToi aHH30TponHbiM. n = 1,6035. CocTaB : (Fe

2

0

3

). (MgO)

3

. 5H

2

0 HJIH >i<e (Fein, Al)

2 0

3 2 (Mg, Fe

1

1). 0.5H

2

0. Ha Kpimoií ATA eflHHCTBeHHbiH aHAO'repMHHecKHH MaKCHMyiw npn 150

C

C. CorjiacHO peHTreHOBCKOMy HCCJieAOBaHHio Maypnunr njweeT — npn 3HamiTejibH0M o6o6meHHii — TpHOKTaaApeHHyio MOHTMopHJiJioHAHyio CTpyKTypy, HO B TeTpasApeHHOM cjioe coBepmeHHo OTcyTCTByeT Si H BMCCTO nero BCTpe^aioTCH H, Fe

3 H Al. a

0 = 5,31, b = 9,19, c = 14,5 Â. KpncTajiJioxHMHHecKaa (tjopMVJia Maypnm-iTa : (Al

llM Fe

3 1>48 O

20

)>v (Fe»+

1(68 Fe*+

1)07 Mg

8(08 Ca

0i31

)vi O

80

(OH)

4

. HoBbiîi .M n Hep a ji no.iyiHji cBoe na3BaHHe B qecrb npoijieccopa B. Maypnna. O -0,(0 H) © -ou • -Al

3

?Fe

3

?H?, [IV] o =Fe

H

Fe

2

!Mg

2

;Ca

2+

[vi] 3. ábra. Mauritzit szerkezete (vázlatosan).