Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1956)

Herrmann, M.: Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi

9. Bakonytamási ; a falu DNy-i határa ; homokbánya ; 10. Románd; vasútállomástól ^ É-ra ; transzformátor mögötti feltárás; 11. Bakonyszentlaszió ; falu ÉNy-i hat r ban; homokfeltárás; 12. Veszprémyarsuny ; vasútállomástól D-re, nagy homokbánya ; II. Alsdpannóniai területről : 13. Kup ; a falu keleti határában, Pápateszér felé vezető országút bevágása ; 14. Bakonygyirót ; vasútállomás felé ; homokfeltárás ; 15. Csót ; faiu keleti hatarában levő kőbánya ; alsó, agyag alatti réteg. A nehézásvány-vizsgálatokat a Din-szita segítségével kapott 0,10—0,12 mm-es frakciókból bromoformmal elválasztott nehézásványokon végeztem. A százalékos megoszlás megállapításához mintánként 200—600 ásványszemet néztem át. A nehézásvány-asszociációk szerint a felsőpannóniai területről való homokrétegekben kétféle típust lehetett elkülöníteni. L. 1. táblázatot! Az 1. típushoz tartozó homokrétegeknek (1. táblázat), azaz a Vaszar-, Nyárád-, Dáka-, Pápa- és Nagygyimót közti lelőhely, Románd, Pápateszér, Bakonytamási, Bakonyszentlaszió homokrétegeinek nehézásvány-együttese a következő : Lényeges elegyrészek (10%-nál több): magnetit + limonit, gránát, amfiból -f klorit, cianit (egyes mintáknál) ; mellékes elegyrészek (2—10% közi) : cianit (egyes mintáknál), epidot, cirkon, sztaurolit, apatit (a vaszarinál) ; járulékosak (2% alatt) : turmalin, apatit, rutil, zoizit ; nyomokban : vulkáni üveg, titanit, korund. A 2. típushoz tartozó homokrétegeknek (1. táblázat), azaz a pápakovácsi, öreghegyi, csóti, veszprémvarsányi homokrétegek nehézásvány-együttese pedig a következő : 2. és 3. térképvázlat