Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1956)

Herrmann, M.: Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi

Lényeges elegyrészek : magnetit + limonit, gránát, cirkon (az öreghegyit kivéve). Mellékes elegyrészek : cianit, klorit + amfibol, apatit, epidot (az epidot és sztaurolit a mellékes elegyrészek határán), sztaurolit. Járulékos elegyrészek : turmalin, rutil, zoizit. Nyomokban : vulkáni üveg. Tehát az 1. és 2. típus szétválasztásánál az amfibol + klorit mennyisége és a cirkon mennyisége volt az irányadó. Az 1. típusban az amfibol + klorit a lényeges elegyrészek közt szerepelnek a magnetit + limonit és gránát mellett. — A 2. típusban a cirkon kerül a lényeges elegyrészek közé. (Megemlítem, hogy az amfibol és a belőle keletkezett klorit, valamint a magnetit és a belőle lett limonit mennyiségét együttesen számítottam.) Összehasonlítva tehát megállapításaimat a Strausz László által feltüntetett térképvázlattal (1. térképvázlat), azt találjuk, hogy a nehézásványasszociációk alapján megjelölt 1. típusú homokrétegek lelőhelyei a Strausz által Ungula caprae-s szintű feltárások ; míg a 2. típusú homokrétegek lelőhelyei a Strausz L. által ,,kétes"-nek (azaz Ungula caprae-s vagy Balatonicarhomboideas-nak) nevezett szintű feltárások. Tehát ezeknek az azonosságoknak az alapján mondhatjuk, hogy az Ungula caprae-s szint jellemző ásványasszociációja az 1. típusban feltüntetett ásványasszociáció, míg a 2. típus ásványasszociációja az úgynevezett Strauszféle ,,kétes" szintre jellemző, ami a nehézásvány-összetétel alapján azt jelenti, hogy a „kétes" szint nem Ungula caprae-s szint, hanem Balatonica-rhomboidea-s. Kivétel volna a vaszari és nyárádi előfordulás, mely nehézásvány-asszociáció alapján az 1. típushoz tartozva, Ungula caprae-s szintbeli lenne, ellentétben Strausz véleményével, mely szerint a nyárádi : Balatonica-rhomboidea-s ; és a vaszari előfordulás ,,kétes" voltát is eldöntené. Alsó-pannóniai homokfeltárásaink nehézásvány-asszociációiból (2. táblázat) a következőket látjuk : Lényeges elegyrészek : gránát, magnetit, limonit, cirkon (csak a bakonygyirótinál). Mellékes elegyrészek : cirkon, cianit, epidot (klorit + amfibol a bakonygyirótiban csak járulékos). Járulékos elegyrészek : (klorit + amfibol), sztraurolit, turmalin, apatit, rutil, zoizit. Összehasonlítva az alsó- és felső-pannóniai homokrétegeket, feltűnik a gránát mennyiségének a csökkenése a felső-pannóniai szintekben. A Devecser környéki felső-pannóniai homokrétegek (Ungula caprae-s szint) nehézásvány-társulásait a 3. táblázat tünteti fel. A következő lelőhelyekről gyűjtöttem anyagot (3. térképvázlat) : 1. Devecseri vasútállomástól É-ra ; homokgödör; 2. Somlójenő ; falutól É-ra, Tüskevártól K-re, vasúti sín melletti homokgödör ; 3. Tüskevár ; temető mögötti homokbánya. Ezeknél a homokrétegeknél feltűnő az amfibol mennyiségének a megnövekedése, összehasonlítva a Pápa környéki felső-pannóniakéval ; a magnetit, limonit mennyisége háttérbe szorul a gránáttal szemben. Tehát itt lényeges elegyrészek : gránát, amfibol, magnetit ; vagy gránát, magnetit, amfibol és cirkon ; mellékes elegyrészek : limonit, cianit, klorit, epidot, apatit ; járulékos