Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)

Bohus, G. ; Szabó, K.: Fenolszármazékok fungicid hatása

o-nitrofenolnátrium, 2, 4, 6 tribrómfenolnátrium. A fungicid hatás mértékét az egyes gombafajokkal szemben a 3.-6. számú kimutatás szemlélteti. Célszerűnek látszott néhány jó fungicid hatású anyag megfelelő keverékének vizsgálata, ezek hatásnövelő, vagy hatáscsökkentő voltára vonatkozóan (7. kimutatás). Egyes keverékek esetében hatásnövekedés, más keverékek esetében hatáscsökkenés volt észlelhető. így fokozódás, ill. kiegyenlítődés észlelhető a 2, 4, 5 triklórfenolnátrium és a dinitroortokrezolnátrium 50—50% arányú keveréke esetében (a teljes gátlóhatás koncentrációja 0,3%), ugyanakkor pedig ha e keverékben a 2, 4, 5 triklórfenolnátriumot a valamivel hatásosabb pentaklórfenolnátrium + cinkhidroxiddal helyettesítjük, a keverék fungicid hatása gyengébb lesz (a teljes gátlóhatás koncentrációja 0,5%), annak ellenére, hogy mind a két összetevő ennél alacsonyabb koncentrációnál fejti ki a teljes gátló hatást. Mérsékelt, inkább csak a kevésbé ellenálló fajokkal szemben megnyilvánuló fungicid hatása van 0,1 — 1,0 koncentráció-határok között az alábbi vegyületeknek (a sorrend a fungicid hatás csökkenésével párhuzamos) : o-krezolnátrium (Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Polypórus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), p-triklórmetiimerkapto-fenol (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Poly por us sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-aminofenolnátrium (Fomes annosus, Polyporus sulphureus, Stereum hirsutum fajokkal szemben), p-krezolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-klórfenolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus fajokkal szemben), fenolnátrium (Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), m-krezolnátrium 'Merulius lacrymans, Trametes versicolor fajokkal szemben), 2, 4, 6 trinitrofenolnátrium (a Merulius lacrymansal szemben). Nincs fungicid hatása 0,1 — 1,0 koncentráció határok között az alábbi vegyületeknek : p-brómfenolnátrium, p-fluorfenolnátrium, p-klórortokrezolnátrium, metol, p-nitrozofenolnátrium, o-fenolszulfosavnátrium, p-fenolszulfosavnátrium, p-oxibenzaldehidnátrium, pirokotechinnátrium, rezorcinnátrium, hidrokinonnátrium, 2, 4 dinitrozorezorcinnátrium, fluoreszceinnátrium, szalicilsavasnátrium, 5, 3 nitroszalicilsavasnátrium, protokatechinsavasnátrium, fenolftaleinnátrium, tetrajódfenolftaleinnátrium. E kutató munka során nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző gombafajokkal szemben a fungicid fenolszármazékok különböző mértékű gátlóhatást fejtenek ki. így a Hypholoma fasciculare-va\ szemben 8 anyag mutat megfelelően jó fungicid hatást (8. kimutatás), a Fomes annosussal, az amerikai szerzők által gyakran alkalmazott gombafajjal szemben 10 anyag (9. kimutatás), a Trametes versicolor-xdX szemben, amelyet többek között Vintila és Papod o p o 1 (1951) alkalmazott kísérleteiben 15 anyag (10. kimutatás), és a Merulius lacrymans-sal szemben 19 anyag (11. kimutatás). Érdekes, hogy a dinitroortokrezolnátrium és a dinitrofenolnátrium hatása a különböző gombafajokra majdnem teljesen azonos. Az anyagok specifikus hatására különösen jó példa a gyengén fungicid o-aminofenol, amely a megvizsgált 14 faj közül az egyébként eléggé ellenálló Fomes annosus-ra erősen gátló hatású, már 0,2%-os koncentráció mellett teljes gátlást fejt ki, és ugyanakkor a nagyon érzékeny Merulius lacrymans-va még 1,0 koncentráció mellett sincs semmi hatással.