Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)

Bohus, G. ; Szabó, K.: Fenolszármazékok fungicid hatása

A gyakorlat számára az alábbi következtetéseket vonhatjuk le : A fenolszármazékok fungicid hatására vonatkozó kutatás egységes módszer és szempont szerint vette vizsgálat alá az ide tartozó kémiai anyagok egy részét. E vizsgálatokból megállapítható, hogy több fenolszármazék és ezek közül elsősorban egyes klórozott és nitrált vegyületek a fapusztító gombákkal szemben nagy hatásspektrummal rendelkeznek, ezért a szerkezeti faanyag megvédésére, tartósítására számításba jöhetnek. A konkrét felhasználhatóságra vonatkozólag sok kutatásról számol be a szakirodalom és egyes fenolszármazékok számos faanyagvédőszer alkatrészeiként szerepelnek, illetve szerepeltek. Különösen kiemelkedik a fenolszármazékok közül jó fungicid tulajdonságával a pentaklórfenol és a 2, 4, 5 triklórfenol, — a nitrofenolokkal szemben is — melyek különkülön de együttesen, és egyes nitrált fenolszármazékokkal kombináltan is alkalmazásra kerülhetnek. A pentaklórfenol a gyakorlatban kipróbált anyag, a 2, 4, 5 triklórfenol még kipróbálandó. Hogy a két anyag közül melyiket kell választani, azt mindig a helyi viszonyok és körülmények szabják meg. A 2, 4, 5 triklórfenol alkalmazására főleg az biztat, hogy a növényvédelmi célokra gyártott y hexaklórciklohexan előállításánál nagy mennyiségű hatástalan hexaklórciklohexán izomer keverék (a, ß, ô,e) keletkezik melléktermékként, s ebből a triklórfenol könnyen előállítható. Igaz ugyan, hogy a pentaklórfenol is elérhető ezen az úton, de lényegesen nagyobb klórfelhasználással és hosszadalmasabb eljárással. Ez különösen fontos a magyarországi viszonyok szempontjából, mert a hazai klórgyártás ellenére klórszükségletünket is részben importból biztosítjuk, másrészt új gyártáskapacitás biztosítása is rendszerint nagy gondot okoz. Hazai vonatkozásban igen fontos, hogy előállításukhoz fenol (nehezen beszerezhető importanyag) egyáltalán nem szükséges. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény is, hogy a klórozott fenolok egyaránt alkalmazhatók impregnálásra vizes oldatokban (Na-sók formájában), vagy organikus oldószerek (pl. kátrányolajok, kőolajpárlatok) segítségével vízoldhatatlan formában (szabad fenolok), attól függően, hogy milyen feladatot kell megoldani. Irodalom : B a t e m a n, E. : Theory on the mechanism of protection of wood by preservatives III. Experimental proof of the theory by means of the toxicity and solubility partition of a number of tar acids (Proc. Amer. Wood. Preserv. Assoc., 1922, p. 70—80.) — Bavendamm, W. : Neue Untersuchungen über die Lebensbedingungen holzzerstörender Pilze. II. Gerbstoffversuche (Zentralbl. für Bakt. II. Abt., 76,\ 1928, p. 172—227). — B a v e n d a m m, W. : Erkennen, Nachweis und Kultur der holzverfärbenden und holzzersetzenden Pilze (in Handb.Biol. Arbeitsmeth. XII./2,

1936, p. 1075—1085).— Bavendamm W. : Aus der Praxis der mykologischen Holzschutzmittelprüfung I. (Angew. Bot., 18, 1936, p. 132—141). — Curtin & Bogert: Experiments on wood preservation. IV. Preservative properties of chlorinated coal-tar derivatives (Ind. and Eng. Chem., 19, 1927, p. 1231— 1240). — F a 1 c k, R. : Die Meruliusfäule des Bauholzes (in Hausschwammforschungen, Jena, Heft 6, 1912, p. 1—405.) — F i n d 1 a y, W. P. K. : Laboratory methods for testing wood preservatives (Ann. Appl. Biol., 19, 1932, p. 271—280).— Greathouse & Rigler: The chemistry of resistance of plants to Phymatotrichum root rot. IV. Toxicity of phenolic and related compounds (Amer. Journ. Bot., 27, 1940, p. 99—108). — Hatfield, J.: Toxicity in relation to the position and number of chlorine atoms in certain chlorinated benzene derivatives (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1935, p. 57—66).— H a t f i e 1 d, J. : Pentachlorophenol comes of Age (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1949, p. 84—88). — Humphrey & Fleming: The toxicity to fungi of various oils and salts, particularly those used in wood preservation (U. S. Dept. Agric. Bull. Nr. 227, 1915, p. 1—38).— Kitajim a & K a warn ura: Über die antiseptische Wirkung der höheren Fettsäuren gegen holzzerstörende Pilze (Bull. Imp. For. Exper. St. Tokyo, 31, 1931. p. 108—113). — L i e s e, J. : Verhalten holzzerstörender Pilze gegenüber verschiedenen Holzarten und Gift-