Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

A rizstáblák egyes makrovegetáció típusainak megvan a maga jellemző algatársulása. Riccia fluitans f. aquatica frons (det. G y ö r f f y I.) társaságában Puszta-Kákán Pandorina morum, Cylindrospermum stagnale, Cosmarium Meneghinii, C. granatum, C. angulo­sum, Closterium Leibleinii, Zygnema- és Mougeotia-Щок, Spirogyra stictica (IV. tábla, 10.), Sp. crassa, Sp. variáns algafajokat találtam Salvinia natans állandó kísérője a Spirogyra crassa (IV. tábla, 1., 7.) mind Szarvas közelében az Egri-csoport rizstáblájában, mind a Bika-zúgban nagyobb mennyiségben található. Marsilia quadrifolia társaságában a következő algafajok élnek : Pediastrum duplex var. reticulatum, P. Boryanum (III. tábla, 6.), P. Tetras, Scenedesmus obliquus, Sc. quadricauda, Cylindrospermum stagnale, Cosmarium subcrenatum, C. granatum, Euglena proximo, Gom­phosphaeria lacustris, Closterium moniliferum, Lyngbya limnetica, Selenastrum gracile. Najas minor bokrokkal ellepett vizekben a következő algafajok otthonosak : Oedogo­nium rufescens, Cosmarium subcrenatum, C. Botrytis, С. sexangulare, Rhizoclonium hieroglyphi­cum, Gomphosphaeria lacustris, Spirogyra setiformis, Sp. maxima, Sp. neglecta, Sp. decimina (IV. tábla, 3., 4.), Closterium Leibleinii, Cl. moniliferum, Euglena proxima, E. oxyuris, Oscilla­toria acutissma, Scenedesmus bijugatus, Pleurotaenium Trabecula (Tab. II. fot. 2.), Spirulina maior, Selenastrum gracile, Phormidium ambiguum, Cylindrospermum stagnale, Lyngbya limne­tica, Botryococcus Braunii, (III. tábla, 9.), Coelastrum microporum, Phacus pleuronectes (IV. tábla, 11.). . Elatine alsinastrum vegetációval benőtt vizekben Cylindrospermum stagnale, Pediastrum duplex, Merismopedia tenuissima, Pleurotaenium Trabecula (III. tábla, 2.), Phacus pleuronectes (IV. tábla, 11.) gyakoriak. Az Utricularia vulgaris ellepte rizstáblák vizében sokszor az Utricularia leveleken himbálódzik a Tetraspora gelatinosa (III. tábla, 4.) szabad szemmel is jól látható tömlője. Cosmarium subcrenatum, C. angulosum, C. granatum, Euastrum spinulosum (III. tábla, 3.) Pleurotaenium Trabecula, Pediastrum Tetras, Merismopedia tenuissima, M. punctata, M. minima Selenastrum gracile, Botryococcus Braunii, Ánkistrodesmus falcatus, Cylindrospermum stagnale, Closterium moniliferum, Volvox aureus (III. tábla, 8.), Lyngbya limnetica, Oscillatoria plancto­nica, Phacus pleuronectes alkotják ezen makrovegetáció jellemző algatársulását. Azon táblák vizében, amelyek alját Chara-gyep borítja, vize teljesen átlátszó, a követ­kező algafajok telepednek meg : Spirogyra maxima, Sp. variáns, Scenedesmus bijugatus, Cylindrospermum stagnale, Pediastrum duplex var. reticulatum (III. tábla, 7.), P. Tetras, Cosmarium sexnotatum, C. obtusatum, C. granatum, C. angulosum, Closterium lanceolatum, Cl. moniliferum, Merismopedia punctata, Lyngbya limnetica, Oscillatoria planctonica, Gom­phosphaeria lacustris, Phacus pleuronectes (IV. tábla, 11.), Gloeotrichia natans (III. tábla, 11., 13.), Oedogonium globosum,0. oblongellum, Bulbochaete nana, Microspora pachyderma, Merismo­pedia tenuissima, Staurastrum polymorphum, Coelastrum microporum, Pleurotaenium Trabecula (III. tábla, 2.). Honnan kerülnek a különböző algafajok a rizsföldekre? A rizstáblák mikroszervezet-társulásának tagjai igen különböző helyekről kerülhetnek oda. A biocönózis alapját az eredeti ősnövényzet alkotja. Rizstele­peket többnyire vizes területeken, mocsaras, semlyékes helyen vagy szikes tavak helyén szoktak létesíteni. Ezen területek, illetve vizek eredeti növényzetének számos tagja él a tovább rizstáblák vizében. Természetesen csak azok a fajok maradnak életben, melyek a természet átalakítása következtében beállott megváltozott életkörülményekkel meg tudnak birkózni. Korén (1882—83) és В о r b á s (1881) több algafajt írtak le Szarvas környékéről, amelyek közül többet ezen rizsföldeken is megtaláltam. így : Puszta-Káka, Puszta-Királyság és Békésszentandrás rizsföldjeiről a Spirogyra varians-t ; a Hydrodictyon reticulatum mind Puszta-Királyság, Puszta-Káka, Békésszentandrás, mind Bikazúg rizsföldjeiről, a Spirogyra setiformis Békés­szentandrás, Bikazúg és Puszta-Káka több rizstáblájából ís előkerült. A rizstáblák vizét bizonyos fokig a kiveszőfélben lévő algafajok menedék­helyének is tekinthetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents