Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

Az eredeti ősnövényzet mellett a másik, nem kevésbbé jelentékeny tényező az öntözésre szolgáló víz. Szarvas környékén a Hármas Körös egyik holt ágából eresztik a vizet a rizsföldekre. Az árasztó víz algái közül csak azok a fajok kerülnek a rizsföldekre, amelyek meg tudnak birkózni a szivattyúzás káros mechanikai hatásával. De ezek közül is kevés faj tud megbirkózni a megváltozott élet-, körülményekkel, és sok csak ideig-óráig tudja az életét tengetni a rizstáblák vizében. Békésszentandrás mellett 1950. július 20-án kilométereken keresztül éretlen almazöld színű volt a Holt-Körös vize a mérhetetlen mennyiségű Aphanizomenon flos-aquae tömegtől, a víz 9 pH értéke mellett. A rizsföldekre eresztett vízben a főcsatornákban még ott találtam az Aphanizomenon-t'mcseket kisebbnagyobb mennyiségben 8—8,5 pH mellett. Sőt még a csatornák közelében fekvő táblák vizében is volt néhány fonai. A csatornáktól távolabb eső táblák 7,5 pH értékű vizében azonban, vagy a régebben árasztott táblák vizében már csak elvétve találtam egy-egy Aphanizomen fonalat. Hasonló jelenséget tapasztaltam a Ceratium hirundinella esetében is, amely mikroszervezet szintén a Körös holt ágában él. A rizsföldek főcsatornájának planktonjában is megtaláltam, sőt Puszta-Kákán és Puszta-Királyságon a csatornákban és az egyik csatorna közelében lévő rizstábla planktonjában is. Fontos tényező a madárvilág, mely igen-távoli vizek mikroszervezeteit hurcolhatja be. Felfogásom szerint ilyen növény a Lyngbya circumcreta, amelyet eredetileg Afrikából a Victoria-Nyanza tó planktonjából írt le West. Magyarországon már előkerült a Balatonból és a Velencei-tóból is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szelet sem, mely a mikroszervezetek spóráinak nagy tömegét hurcolja állandóan magával. A rizs megmunkálása közben az emberek és állatok a megmunkálás különböző szakaszaiban sok idegen tagot hurcolnak be és egyik rizsföld algafajait a másik helyre telepítik át. A vetőmaggal és a különböző trágyákkal is kerülhetnek be új mikroszervezetek a rizstáblák vizébe. Mindezek a körülmények lényeges változásokat idézhetnek elő a mikroszervezet-társulások összetételében. Végül valószínűleg vannak olyan algafajok is, amelyek a rizsnövény kísérő mikroszervezetei. Hogy azonban a Szarvas környéki rizsföldeken melyek â rizskísérő algafajok, azt a következő vizsgálatok lesznek hívatva eldönteni. A mi rizsföldjeinken is él számos olyan algafaj, amelyet más országokból, pl. a Szovjetunióból, sőt más földrészek rizstelepeiből is leírtak : M о 1 i s с h (1926) Japán rizsföldjeiről vasbaktériumokat említ, amelyek közül Szarvas környékéről is előkerült a Leptothrix ochracea és Siderocapsa, Woloszynska (1913) Jáva rizsföldjeiről említi a következő algafajokat, amelyek nálunk is élnek az említett rizstelepeken: Microcystis flos-aquae Coetastrum microporum, Botryococcus Braunii, Scenedesmus bijugatus, Sc. quadricauda, Merismopedia glauca, M. punctata, G u t w i n s к i (1899) szintén Jáva rizstelepeiről írta le a következő nálunk is megtalált algafajokat : Pandorina morum, Eudorina elegáns, (IV. tábla, 6.) Pediastrum clathratum,P. Tétras, P. duplex var. clathratum, P. duplex var. genuinum (III. tábla, 5.). Woloszynska Jáva rizstelepeiről írta le a Gloeotrichia Raciborskii és Gl. Lilienfeldiana kékalgákat. Nálunk Gloeotrichia natans lepi el a rizstáblákat, amely algafaj Európa több rizstelepéről is ismert.