Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

Pyrrophyta algafajt 1950-ben csak Békésszentandráson gyűjtöttem 1951-ben ugyanott és Puszta-Kákán. Xanthophyta algafaj valamivel több volt Puszta-Kákán 1950-ben, 1951ben pedig csak Békésszentandrás és Puszta-Káka rizsföldjein gyűjtöttem. A főcsatornák és nagyobb csatornák plankton algatársulásában a vezető szerepet az árasztásra használt víz egyes nagyobb tömegben élő mikroszervezetei viszik. Mind Békésszentandrás, (II. tábla, 4.) mind Puszta-Királyság és PusztaKáka nagycsatornájában Aphanizomenon flos-aquae és Ceratium hirundinella dominál. E három rizstelep főcsatornája algatársulásának jellegzetes tagjai : Puszta-Királyság : Ceratium hirundinella, Oscillatoria planctonica, Pediastrum dathratum, Eudorina elegáns (IV. tábla 6.), Characiochloris epizootica (IV. tábla,12.), Anabaena sphaerica. Békésszentandrás : Ceratium hirundinella f. silesiacum (IV. tábla, 9.), Characiochloris epizootica, Pediastrum ovatum, P, dathratum, Spirulina maior, Aphanizomenon flos-aquae, Closterium.acerosum var. elongatum. Puszta-Káka : Ceratium hirundinella, f. silesiacum, Anabaena sphaerica, Spirogyradecimina,Sp.setiformis (III. tábla,1.), Sp. crassa, Sp. maxima, Aphanizomenon flos-aquae, Bulbochaete nana. A Szarvas környéki rizstelepek mikrovegetációját nagy fajszám, szikes tavaink mikrovegetációját ellenben kevesebb fajszám és mérhetetlen egyedszám jellemzi. Itt nem találjuk az eutrof szikes tavaink jellegzetes tömegvegetációját, a vízvirágzásokat. A rizstáblák vizében egyes algafajok nem tudnak olyan mérhetetlen tömegben elszaporodni. Ennek egyik oka valószínűleg a víz szinte állandó mozgásában -és részben beárnyékoltságában keresendő. A mikrovegetáció egyéni jellegét elsősorban, valószínűleg a helyt geológiai viszonyok szabják meg, mert hiszen a többi másodlagos tényező mind a négy külön területen azonos is lehetne. Nemcsak az algafajok számarányából tűnik ki azonban a különbség az egyes rizsföldek algatársulásai között, hanem az egyes algafajok előfordulásában is. Puszta-Káka rizstáblái vizében több, az Alföldön ritkább Desmidiacea fajt találtam. Ilyenek : Desmidium Aptogonum (IV. tábla, 8.) D. Swartzii, Sphaerozosma vertebratum, Gonatozygon monotaenium, Plewotaenum Trabecula (III. tábla, 2.), Hyalotheca dissiliens és még több Cosmarium- és Staurastrumfaj (lásd a táblázatban). Békésszentandrás egyes rizstábláin szintén találtam néhány Alföldünkön ritkább algafajt : Oedogonium oblongellum, 0. Oryzae, Desmidium Aptogonum, Coelosphaerium Naegelianum, Lyngbya cryptovaginata, Gonatozygon monotaenium, és több Cosmarium-fa'jt (lásd a táblázatban). A makrovegetáció algatársulásai A rizsföldek biocönózisának fontos szerepet betöltő része a makrovegetáció. A makrovegetáció a rizstáblákat sokszor mérhetetlen tömegben lepi el. Rend-, szerintegy-egy növényfaj szaporodik el nagyobb mennyiségben és lepi el a rizstábla szabad vízfelületeit. A hidrogénion-koncentrációról szóló fejezetben utaltam arra, hogy azonos pH mellett rendszerint azonos, tömeges makrovegetáció fejlődik.