Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)
Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata
В) Eger, Szépasszony völgy Az alábbiakban ismertetem az Eger, Szépasszonyvölgyből származó 14 késő honfoglaláskori koponya fontosabb embertani vonatkozásait M a 1 á n Mihály professzor* adatfelvétele és leírása alapján. Sajnos az eredeti ásatási, feljegyzések hiányában az ismertetendő koponyáknak régészeti adatai és mellékletei nem egyeztethetők. A római számok nem azonosak az ásatási sírszámokkaL I. sír. (Ltsz.: 1825.) Koponyatöredék (calva). Megtartási állapota igen rossz. A koponya bázisa, a nyakszirtpikkely és a falcsonti tájék töredékes. Férfi ( g). A koponyacsontok vastagsága és az izomtapadási felszínek érdessége alapján, valószínű (?) a nem meghatározás. A glabelláris tájék fejlettsége III. fokú. Elhalálozási kora 30 év körül (Aduitus). A koponyavarratok mind nyitva. Tekintettel; a lelet töredékességére, teljes leírás a koponyáról nem adható. A fontosabb méretbeli és morfológiai vonásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze. A koponya brachykran, orthokran„ tapeinokran ; eurymetop ; aristencephal. Norma verticalhban a koponya alakja sphenoides — plagiokephal ; norma occipitalisban házalakú. A koponyavarratok egyszerű lefutásúak^ csàk a lambdavarrat erősebben fogazott (III. 6—7). A lambadavarrat mentén ossa suturarum. Protuberantia occipitalis externa alig kiemelkedő (O—I.V. Foramen magnum körtealakú — szegélyén baloldalt kicsiny csontnyelv. Tuber parietale kifejezett. Kisfokú depresszió praelambdoidea. Sutura metopica. Csontos szemöldökív gyengén fejlett. A lelet embertani jellegét a nagyfokú hiányok miatt nem lehet meghatározni. II. sír. (Ltsz. : 1926.) Töredékes koponya (calvarium). A lelet megtartást .állapota közepes ; kisebb törések és hiányok a halántékcsonton és az orrüregi tájékon. Férfi ( <$). A koponya súlya, nagysága, a glabellaris-tájék fejlettsége (III. fok) alapján valószínűsíti nemének meghatározását. Elhalálozási kora 20—25 év. (Juv.) Synchondrosis sphenooccipitalis még nem csontosodott el. M 3 még nem bújt ki. Metrikus és leíró jellegek. Dolichokran, chamaekran, metriokran, orthokran ; metriometop ; mesén, chamaekonch, chanifierrhin, hyperbrachystaphylin, hyperbrachyuran ; oligencephal. Felülnézetben a koponya alakja ovoides ; norma occipitaíisban kerekített házforma. Mediansagittalis körvonal homlokíve gyengén hátrafutó, a fejtető lapos, a lambdatájék kifejezetten lapított, a nyakszirt domború. Az arckoponya keskeny, ovális. A szemüreg kerekded, oldalt szélesedő. Az orrgyök mély, keskeny ; az orrhát lapos, kissé konkáv. A koponya morfológiai sajátosságai. A koponyavarratok egyszerűek; a lambdavarrat fogazottsága II. 4. Foramen magnum körtealakú. Sutura metopica. Pterion-tájék »H« alakú. Magas processus mastoideus. Jobboldalán sutura mastoidea-squamalis. Pórus acusticus externus hosszas, ovális. Szájpad parabolikus, felszíne menedékes. Apertúra piriformis oldalt szélesedő ; gyenge fossa praenasalis. Mindkét oldalt kifejezett processus marginalis. Phaenozyg. Spina nasalis anterior IL fokozatú. A lelet embertani jellege. Az agykoponya középhosszú és keskeny volta, vajamint a középmagas és ovális arckoponya négy jellegben a mediterran típusra jellemzők (vázcsontok hiányában a termet nem határozható meg és így a mediterran jellegcsak feltételezhető). Az arckoponya lapossága, az orrcsontok alacsony, rövid, háztetőszerű kiemelkedése, egyenes profilja és a mérsékelt alveolaris prognathia összevontan ugyancsak négy jellegben közelítenek a keleteuropid (lapponoid?) típushoz. Típus : mediterran(?) 4 + keleteuropid (lapponoid 4 + x 8 ). III. sír. (Ltsz. : 1827.) Koponya állkapoccsal (cranium). Kisebb felületi törések a bal járomtájékon, a maxilla alveolaris szegélyén és az orrüregben. Férfi ( A koponya erőteljes és szegletes formai elemei, mint pl. a glabelláris tájék fejlettsége (3—4. fok), a processus mastoideus hegyes, magas, az állkapocsszeglet derékszögűsége igazolják a nem meghatározást. Elhalálozási kora 55—60 év (Mat-Sen.). A varratok elcsontosodása III—IV. fokozatban. A még nyitvalévő lambdavarrat fogazottsága III. 6—7. A fogak abrasiója III. fokú. Metrikus és leíró jellegek. Hyperbrachykran, hypsikran, tapeinokran, stenometop ; hypereuryprosop, hypereuryen, mesokonch, hyperchamaerrhin, brachystaphylin, dolichouran ; * A metrikus és morfológiai adatok felvételéért és átengedéséért ezúton fejezzük ki köszönetünket Malán Mihály professzornak. ф
