Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Topál, Gy.: A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai

III

5 N7. — Torockószentgyörgy = Coltesti III

4 N7. — Törtei I

x H5. — Tövis = Teius III

5 N7. — Trencsén = Trenőin III

X F2. — Tusnádfürdő=Tusnad III

2 R7. — Tűrje I

2

E6. — Türkös = Turches^ III

6 R8. Újhartyán I

X

G6. — Újhuta II

2

I4. — Űjmassa II

2

14. — Üjszász 1-^ 15. — Ungvár III

2

L3. Vácrátót II

2 G5. — Vecsembükki zsomboly Bódvaszilas mellett II 2

13. — Veteráni bg Plavisevica mellett IV L10. — Vizesrét = Mokrá Luka III

X

13. — Vlaska Pecina Novi mellett VII B9. — Vörösvár = Solymár I^Gö. — Weiszlich bg. Nagycsikóvár hegven Pomáz mellett HiGö. Zayugróc = Uhrovec III

X F3. — Zágráb VI

3

C8. — Zengg = Senj VII BIO. — Zengg Medarija VII BIO. — Zilah = Zalau III

4

M6. — Zimony IjIlO. — Zuberec Ul

1

H2. barlang = bg. = grotte hegy == montagne zsomboly = aven ouvert völgy = vallée kőlyuk = trou de pierre erdő == forêt kőfülke = niche mellett = à côté Irodalom: 1. Borzsák, S. : A magyarországi denevérek hallócsontjainak ismertetése (Budapest, 1933)^— 2. D a d a y, J. : Üj adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez (Magyar Tud. Akad. Értekez., 16, 7, 1887). — 3. Du dich, E. : Faunisztikai jegyzetek 1. (Állatt. Közi., 22,1925, p. 39—46). — 4. D u d i с h, E. : Az Aggteleki barlang állatvilágának élelemforrásai (Állatt. Közi., 27,1930, p. 62—85). — 5. E 11 e r m a n, J. R. & MorrisonScott, T. С. S. : Palearctic and Indian Mammals 1758—1946 (London, 1951). — 6. É h i k

r G y. : A new vol from Hungary and an interesting bat new to the Hungarian Fauna (.vnn. Mus. Nat. Hung., 21, 1924, p. 159—162). — 7. É h i к, G у. : Ergänzende Angaben zum Katalog der ungarischen Säugetiere (Fragm. Faun. Hung., 4, 1941, p. 8—13). — 8. Éhik, G y. & D u d i с h, E. : A magyarországi emlősök és azok külső rovarélősködőinek határozó táblái (Budapest, 1924). — 9. F ö I d v á r i, D. : A csúcsosnyergű patkósdenevér (Rhinolophus Blasii Ptrs.) Magyarországon (Állatt. Közi., 5, 1906, p. "140—146). — 10. Gebhardt, A. : Az Abaligeti és a Mánfai barlang állatvilágának összehasonlítása (Állatt. Közi., 30, 1933, p. 36—44). — 11. Homonnay, N. : Beiträge zur Kenntnis der Mammalien-Fauna in der Umgebung des Balatons (Fragm. Faun. Hung., 1, 1938, p. 85—90). — 12. Kormos, T. : Középkori bölény- és medvevadászok nyomai a krassószörényi hegységben (Term. Tud. Közi., 44, 1912, p. 267—271). — 13. К u b а с s к а, А. : Újabb adatok a hazai denevérlelőhelyekhez (Barlangkutatás, 14—15, 1926—1927, p. 26). — 14. M é h e 1 y, L. : Magyarország denevéreinek monográfiája (Budapest, 1900). — 15. Móczár, L. : Die Seehöhe und die ökologischen Gesichtspunkte in der Bezeichnung zoogeographischer Gebietseinheiten (Fragm. Faun. Hung., 11, 1948, p. 85—89). — 16. P a s z 1 a v s z к y, J. : Mammalia in: Fauna Regni Hungariae I. (Budapest, 1918). — 17. P о n g r á с z, S.: Helyesbítések a magyar fauna jegyzékében (Állatt. Közi., 33, 1936, p. 181—193). — 18. S ó 1 y m о s y, L. : Angaben zur Insectivora-, Chiroptera- und Rodentia-Fauna des Komitates Sopron (Fragm. Faun. Hung., 2, 1939, p. 37—39). — 19. S с h w a 1 m, A. : A tavi denevér (Myotis dasycneme Boie) Magvarországon (Állatt. Közi., 3, 1904, p. 98—102). — 20. V á s á r h e 1 y i, I. : Felsőméra emlősfaunája (Állatt. Közi., 28, 1931, p. 49—54). — 21. Vásárhelyi, I. : Pusztapó apróemlős faunája (Állatt. Közi., 26, 1929, p. 150—153). — 22. Vásárhelyi, I. : Jászberény és környéke emlősfaunája (Állatt. Közi., 29, 1932, p. 164—168). — 23. Vásárhelyi, I. : Beiträge zur Kenntnis der Säugetier-Fauna Ungarns (Fragm. Faun. Hung.2, 1939, p. 47—48) — 24. V á s á r h e 1 y i, I. : Adatok a Bükk denevérfaunájához (Állatt, Közi., 36, 1939, p. 117—123). — 25. V á s á r h e 1 y i, I. : Adatok a borsodi Bükk gerinces faunájához (Erdészeti Lapok, 81, 2. 1942, p. 60—62). Données sur la répartition des chauves-souris du bassin des Carpathes Par G y. Topái, Budapest C'est sur la base de la bibliographie zoologique et de la collection du Musée d'Histoire Naturelle de Budapest que l'auteur a rassemblé les données sur la répartition des chauvessouris du bassin des Carpathes. Le gros du matériel y relatif du Mus'ée, collectionné depuis 1900, n'a pas encore été élaboré du point de vue faunistique. Aussi le Catalogue Faunistique de la Hongrie (16), paru en 1918, n'a pris en considération que les données d'avant 1900. Vu que les zoologistes étrangers n'ont guère connaissance de la monographie de M é h e 1 y,