Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)
Bohus, G., Heltay, I. ; Wonnesch, I.: A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások
A termesztési kísérletekbe hétféle gombából nyert tiszta tenyészetet vontunk be. Ezek : P. c. 1. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) Moll.— Schaff, fajhoz tartozik. Kalapja sima, nem pikkelyes. Termesztése sikerült. A tőle eltérő P. bispora alakoktól a forma sublevis névvel különböztetjük meg. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja hasonlít az 1406. számú »nemes« törzs kalapalakjához. Színe fehér, közepén enyhén barnás. A tönk hosszú, hengeres. Az első, második terméshullámban a kalap átmérője átlagosan 4—8 cm, a későbbi hullámokban fokozatosan kisebbedik, és a kalap közepének barna színe fokozatosan halványodik. A termőtestek laza szövetűek, aránylag könnyen nyílnak. A szállítást kevésbbé bírják,minta »nemes« törzsek termőtestei. Р. c. 2. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. fajhoz tartozik. A faj tipikus példánya, vékony rásimuló pikkelyekkel borított kalappal. Р. c. 4. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) Moll.— Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett kiindulási példány cserepesen pikkelyes kalapú, és ezért f. imbricata névvel különböztetjük meg a másik két, kísérletbe vont Psalliota bispora alaktól. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja domború, színe középbarna, többé-kevésbbé pikkelyes. Átmérője az első hullámban 4— б cm, később fokozatosan kisebbedik. A termésidő folyamán a termőtestek színe fokozatosan halványodik. A termőtestek tönkje közepesen hosszú, hengeres. Meleg és levegőtlen körülmények között kevésbbé hajlamos a megnyúlásra, mint а Р. с. 1. jelzésű. Р. c. 5. jelzésű : A Psalliota edulis Vitt. fajhoz tartozik. Jellemző a jól felismerhetően kettős gallérja, az alsóbb gallér csaknem bocskorszerű. Р. c. 6. jelzésű : Ismét a Psalliota bispora (Lge.) Moll.— Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett példánynak a P. silvatica Fr.-hez való hasonlósága miatt ezt a formát f. pseudosilvatica névvel jelöljük. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja barna színű, sima vagy a szélén pikkelyes. A tönk elég hosszú, kissé kónikus. Az első hullámban a termőtestek igen nagyok, б—16 cm átmérőjű kalappal. Később fokozatosan kisebbednek. A termőtestek tömör állományúak, fajsúlyuk kezdetben nagy, a későbbi hullámok során fajsúlyuk csökken és szöveti szerkezetük is lazább lesz. Az első hullámban fejlődött termőtestek hosszabb ideig eltarthatok és jobban szállíthatók, mint a »nemes« törzsek termőtestei. Eltartás közben a hús nem vagy alig barnul. Az eddigi konzervipari és főzési próbák kiváló minőségűnek találták. Р. c. 7. jelzésű: A Psalliota campestris Fr.fajhoz tartozik/Kalapja pikkelyes, de a pikkelyek kissé durvábbak, mint а Р. c. 2. jelzésű gomba esetében. Р. c. 8. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. faj egyik változata. A gomba kalapja teljesen sima. A termesztési kísérletekbe vont hétféle gomba közül háromnak sikerült a termesztése. Mind a három a Psalliota bispora fajhoz tartozik. A kiindulást jelentő vadon termett termőtestek egymástól eléggé eltérőek voltak ; a kísérletek során fejlődött termőtestek szintén eltérést mutattak a kiindulást jelentő termőtestektől. A kísérletek folyamán fejlődött termőtesteknél a három változat esetében bizonyos konvergencia figyelhető meg a külső alakra nézve. Különösen hasonlók egymáshoz а Ч- с. 1. és Р. c. 4. alak termőtestei, míg а Р. c. 6. jelzésű alak termőtestei erősebb eltérést mutatnak.
