Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Keve, A., Zsák, Z. ; Kaszab, Z.: A fürj gazdasági jelentősége

Lepidoptera — Lepkék (hernyók) Hernyó (caterpillar)-törmelék 1 esetben 1 példány Aranea — Pókok Pók-törmelék (indet.) 1 esetben 1 példány Oribatoidea — Páncélosatkák Páncélosatka-törmelék 1 esetben 1 példány Insectae indet. Meghatározhatatlan rovartörmelék (chitin) 41 esetben — Gastropoda — Csigák Stagnicola palustris 1 esetben 1 példány Succinea oblongata 1 « 1 « Pupilla muscorum 1 « 1 « Zenobíella cfr. íncarnata 1 « 1 « Zenobiella sp 1 « 1 « Helicella obvia 3 . « 3 • « Helícella hungarica 1 « 1 « A rovaranyag tanulmányozásából megállapítható, hogy a fürj táplálkozásában a rovaroknak fontos szerep jut. Az elfogyasztott rovarok mennyiségét a vizsgált anyag kevésbbé tükrözi, mivel a rovarok a felszedett magvak, apró kavicsok stb. mechanikus zúzódásában megőrlődnek, s azokat sok esetben már csak nyomaiban lehet kimutatni. Különösen jelentős lehet a rovarokkal való táplálkozás olyan időszakban, amikor a tarlón, réteken még kevés a gyommag, így elsősorban a tavaszi és nyár eleji hónapokban, ahogyan két gyomortartalom ezt bizonyítja is, mivel bennük csak rovartörmelék volt található. Az elfogyasztott rovarok mennyisége egyes esetekben jelentős. Minőség szempontjából pedig megállapítható, hogy legalábbis az elejtés időszakában — csaknem mind tarlón, ugaron, lucernásban, megművelt területen ejtették el — igen sok mezőgazdasági szempontból kártékonynak nyilvánított rovart fogyasztottak, amelyeket a mellékelt jegyzékben külön meg is jegyeztünk. Feltűnő a rovaranyagban az, hogy benne egész apró, 2—3 mm-es fajok is szerepelnek, sőt egy mm-nél kisebb páncélosaikat is találtunk benne. Ez arra vall, hogy a fürj az eléje kerülő apróságokat is felszedi. Igen fontos volna, hogy a gyomortartalom-vizsgálatot új, friss anyagon végezzük el, és nem csak a nyárvégi időszakban, de egész itt-tartózkodása alatt, hogy a táplálkozásban lényeges körülményeket végleg tisztázni lehessen. A rovartáplálék legnagyobb része a talajlakó, illetve az alacsony növényzet rovar-faunájából tevődik össze. A fürj táplálkozásában nem válogatós, minden eléje kerülő rovart megeszik, de feltűnő mégis, hogy a katicabogarak (Coccinellidae) teljesen hiányoztak a gyomortartalmakból, holott ezek a bogarak a fürj tartózkodási helyén nagy számban fordulnak elő. A másik feltűnő jelenség, hogy a táplálékot szolgáltató fajok csaknem kivétel nélkül lomha mozgásúak, vagy röpképtelen rovarok. Kifejlett sáskák, legyek stb. csak alárendelt szerepet visznek a rovartáplálékban. A rovareleséghez hozzáfűzhetjük még, hogy mezőgazdaságilag hasznosnak legfeljebb a kis számban előforduló futóbogárak minősíthetők, azonban a három