Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1952)

Bajári, A. E.: A Közép-Dunamedence és a Kárpátok pókhangyái (Hym., Mutillidae)

— A tor fekete ; a lábak szőrözete egészen sűrű, piszkos fehér, differens Lep. 5. A tor háti része, sok esetben az oldala rs, valamint a szárnypikkely vörös. A potroh fekete barbara v. brutia Ptg. — A to

r és a szárnypikkelyek feketék ; a második potrohszelvény vöröses barna. A fej, tor es a potroh hosszú szőiszálai világosabb, vagy sötétebb barnás vörösek ' littoralis Ptg. a) a fej, tor és a potroh elálló szőreinek nagy része fekete ... var. graeca Lep. 6. A fej teljesen vörös, a potrohon öt világos folt van (egy az első hátlemez közepén, kettő-kettő a második és harmadik két oldalán). A fej elég széles ... quinquemaculata С у г. — A fej fekete, vörös, vagy aranyosan csillogó folttal 7 7. A potroh első és második hátlemezén 3—3 világos folt van, a harmadik hátlemez egész felülete világos szőrzet ű. A fej fekete, nagy vörös folttal a homlokon :.. barbara var. brutia Ptg. — A potroh világos folt nélküli, csak ép, vagy megszakított sávok vannak rajta 8 8. A tor fénytelen, durván pontozott. Az öt első potrohszelvény ép, világos sávval littoralis Ptg. — A tor fényes, finoman pontozott 9 9. A tor vaskos ; a láb szőrözete fekete. A potroh első három hátlemezén világos sáv található, az utóbbiak megszakítottak europaea L. — A tor nyúlánkabb ; a láb szőrözete piszkos fehér. A potroh sávjai, mint az előző fajnál. Általában az egész teste az europaea-ná\ dúsabban szőrözött differens Lep. 1. barbara L. var. brutia Ptg. — S Feje teljesen fekete. Tora nagyrészt vörös, aranyosan csillámló, világos szőrzettel fedett ; potroha fekete. Első és második hátlerneze hátulsó szegélyén világos sáv található, a harmadik pedig teljes felületén világos szőiszálakkal borított. Egyébként elszórtan az egész potrohot hosszú, elálló fekete szőrszálak fedik. A láb szőrözete fehér. — Hossza : 8—13 mm. — $ Feje fekete, hatalmas vörös folttal a homlokán. Tora vörös ; potroha fekete, 3—3 világos folttal az első és második hátlemez hátulsó szegélyén. A harmadik hátlemez teljes felülete világos. Lábai sötétek. — Hossza : 8—12 mm — Főleg homokos területeken gyakori. Lelőhelyei: 1/1. Peszér (U h 1), Kecskemét (1889. VI. 22, В i r ó), Bugac (1924. VII. 15, Szilády; 1950. VI. 21-25, Baj ári & Móczár), Izsák (1910. VII. 29, Schmidt), Deliblát (VII. 9, Újhelyi), Monor (1884), Soroksár (VII. 14.); II/l. Gellérthegy (V. 28-29, VII. 6, VIII. 6, 14, Mocsáry), Kincstári erdő (VI. 19.), Budapest-Újlaki hegy (1931. VII, С s i к i), Sukoró (1951. VII. 13, IX. 13-15, Baj ári & M ó с z á r), Tihany (1938. VII. 14, Móczár): 11/2. Isaszeg, Sátoraljaújhely, Szada ; VII. Buccari (1889. VIII. 14, В i r ó), Novi (1901. VII. 15, Horváth), Crkvenica (VI. 15.) — A törzsfajt Larra anathema Rossi, szóban forgó változatot pedig Megachile sericans F о n s с. élősködőjeként figyelték meg (3, p. 321). 2. quinquemaculata С у г. —

S Feje, tora vörös. A tor oldala, valamint utótora fekete. Lábai az alapnál barnás vörösek, a vége felé haladva fokozatosan átmennek világosabb, szinte sárgás vörösbe. A potroh kék fémes csillogású, az első három hátlemez hátulsó szegélyén erőteljes, piszkos fehér szőrsávval. Az utóbbi két sáv közepén eiősen kimetszett. Az egész testet általában világos szőrözet fedi, amely a középtoi

on és a homlokon barnássá sötétedik. — $ Feje, toia vörös. Az utóbbi egyes részei gyakran feketék, vagy barnák. Lábai vörösek. Potroha fekete ; első hátlemezén szélességében megnyúlt világos folt van, amely a tor felőli részen kimetszett. Második szelvénye hátulsó szélen Két oldalt, valamint a harmadik hátlemezén is két világos folt van. Nálunk meg ismeretlen. — Egyetlen 10 mm-es hím példányunk Zágrábból való (1903. X. 21 ; V1/3). — Osmia tricornis Latr. élósaijeként figyelték meg. (1, p. 437). 106