Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1952)

Bajári, A. E.: A Közép-Dunamedence és a Kárpátok pókhangyái (Hym., Mutillidae)

3. europaea L. — Feje fekete, rendszerint кек fémes csillogással. Ez a csillogás egyébként az egész testen észlelhető. Tora fekete, kivéve középhátát, hátpajzsát és gyakran áltorszelvényét is, amelyek vörös színűek. Lábai feketék, helyenként vöröses árnyalattal. Potroha fekete. Egész testét fekete szőrszálak fedik. — Hossza : 8—10 mm — Ç Feje fekete, néha vöröses árnyalattal homlokán. Rágói, csápjai feketék. Tora sötét, ritkábban világos rozsdavörös ; előtora fekete. Potroha fekete ; az első hátlemez sávja középen rendszerint háromszögalakúd n kimetszett. Első potrohszeivénye két oldalán lemezszerű, háromszögalakú nyúlvány van. Általában első szelvénye elülső részén is olyan szé'es, mint hátulsó részén. — Hossza : 11—14 mm. — Magaslati, nedvesebb helyeken elég közönséges. A múzeum gyűjteményének közel 80 példánya zömmel a Keleti- és Déli-Kárpátokból, valamint az Alpok nyúlványairól (Iiottkő) va'ó. — Különböző Bombus"fajok élősködői (3, p. 320). 4. differens Le p. (trifasciata Rad., marginata В a e r). — <$ $ Mindkét nembeli egyedei europaeá-hoz igen hasonlóak, a testet fedő szőrözet azonban sokkal sűrűbb, majdnem bundás'erű ; lábai szőrözete pedig nem fekete, hanem piszkos-fehér. A hímet megkülönbözteti a teljesen fekete tor, a nőstényt pedig az első potrohszelvény alakja, amely itt a tor felőli részén sokkal keskenyebb, mint a második szelvény felé, nyúlványa pedig egyszerű, nem háromszögalakú. Hossza is megegyezik az .előbbi fajéval. Szintén nedvességkedvelő ; hegyes vidékeken gyakori. — A múzeum példányai az Északi-, Keleti- és Déli-Kárpátok területéről, valamint a Budai hegybégből valók. 5. littoralis Pt g. — S Feje, tora fekete ; csápjai és lábai barnás feketék. Potroha fekete, második szelvénye barnás vörös. André szerint az első, valamint a harmadiknak egy része szintén bainás-vörös (1, p. 326). Az egész testet hosszú, barnás szőrszálak fedik. Első potrohszeivénye rövidebb, mint amilyen széles, hasi oldalán kis, fogszerű nyúlvány van. — Hossza : 13 mm. — Egyetlen példányunk Pécelről (Kut hy; 11/2) való. — $ Feje fekete, rágói és csápjai vöröses, barnák. Tora vörös, olykor egész sötét. Potrohának sávjai közül az első gyakran kissé megszakított, a második pedig közepén kiszélesedő. Az első potrohszelvény alakja megegyezik a hímével. — Hossza : 10—14 mm. Lelőhelyei : 11/2. Isaszeg, Pécel (Kut hy); I1I/3. Szászkézd (Silbernagel) ; VII. Zengg (1909, VIII. 2), Fiume (1884. 18Э2, Mocsáry), Buccari, Novi (Wachs mann; 1896, Horváth). A hímnek egy variációja ismeretes nálunk : a var. graeca Lep., amelynek a szőrözete a fejen, toron és potrohon nem barnás, hanem kifejezetten fekete.— Egyetlen példányunk lelőhelye Kalocsa (T h a 1 h a m m e r ; I/l). 4. nemzetség : Smicromyrme T h о m s. A Mutilla-ia']ok\\oz igen hasonlóak, de azoknál kisebb, karcsúbb termetűek (kivéve viduata fajt). Megkülönböztető bélyeg, hogy szemben a Mitultafajokkal; a Smicromyrme-fajok első potrohszeivénye elkeskenyedve ízesül a másodikkal. Elterjedésük a Mutilla fajokéval egyezik meg. Fajok határozókulcsa: L SS 2 — $? 7 2. A potroh részben vagy egészben vörös ; rendszerint széles, világos szörsávokkal 3 107