Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1943)
Wagner, J.: Magyarország Pisidiumai. (Mollusca, Lamellibranchiata)
jának hordaléka, 1925. DUDICH; Bátorliget, 1927. V. 10. DUDICH; Bakony: Csesznek, leg.? Brassó (Kimakowicz) coll. TRAXLER; Göd, 1910. IX. 10. Soós; Kecskemét, 1909. VII. 22. Soós; Kis-Majtény, 1911. VII. 6. Soós; Mohostó, Szent Anna tó mellett, 1941. VT. 22. BR. FEJÉRVÁRYNÉ és KOLOSVÁRY; Nagybereg, 1917. VI. 22. Soós; Nagyszeben, „Erlenpark", 1905. KIMAKOWICZ; Nagyszeben, „Lazareth"; 1905. KIMAKOWICZ; Nagyszeben, (KIMAKOWICZ) coll. Hazay; Nagyszeben, (KIMAKOWICZ) coll. TRAXLER; Nyirbakta, Láposerdő, 1928. V. 27. DUDICH; Szklenófürdő, 1932. VIII. 11. DUDICH; Tápió-Sáp, 1910. VIII. 30. Soós; Tisza-Újlak, a vasúti töltés árkaiból, 1911. VII. 10. Soós; Varannó, coll. HAZAY: Zsidai völgy, (Vas m.) 240—250 m, tőzeg moha között, 1927. V. 22. GÁYER. 5. Pisidium (Eupisidium) subtruncatum MALM, 1855. (Syn.: Pisidium cuneatum BIELZ). Főleg Európa középső és északi részein terjedt el. A Faunakatalogus adatai a Pisidium subtruncatum var. cuneatum E. A. BiELZ-re vonatkoznak (2, p. 41), ezek azonban ODHNER levélbeli közlése alapján valószínűleg bátran besorozhatok a typikus subtruncatum adatai közé. Nálunk e faj még csak kevés helyről ismeretes, de szórványosnak látszó előfordulása még egyáltalában nem bizonyítja ritkaságát. Megvan az Alföldön és a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben, sőt Rossi Ogulin mellett is gyűjtötte. Az újabb irodalom a Nagy Alföldről (18, p. 156), és Balaton-Edericsről közli (10, p. 13). A Nemzeti Múzeum biztosan meghatározott példányai a következő helyekről valók: Budapest, coll. MiKETZ; Csomaköz. 1911. VII. 8. Soós; „Erdély" coll. BRANCSIK; Foganás (P. cuneatum) BIELZ; Göd, 1910. IX. 10. Soós; Ostarija (Ogulin), 1887. Rossi; Nagyszeben (KIMAKOWICZ) coll. HAZAY; Nyíregyháza, 1911. VII. 18. Soós; Trencsén Sziget, coll. BRANCSIK; Zdjár, Tátra, 1883. coll. HAZAY. ODHNER legújabban több horvátországi termőhelyét sorolja fel (1938). 6. Pisidium (Eupisidium) milium HELD, 1836. E faj főleg Európa középső és északi szélességei alatt terjedt el. A Faunakatalogus Budapestről (2. p. 41), KORMOS a Balatonból említi. EHRMANN szerint nálunk hiányzik (5, p. 241), ez az adata azonban téves, mert ODHNER gyűjteményünk anyagában négy helyről határozta meg. Ezek a biztos előfordulások a következők: Budapest (coll. HAZAY), Czinkota 1910. VTL 29. Soós; Göd. 1910. IX. 10. Soós; Szerencs, 1910, IX. 22. Soós.