Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 35. (Budapest 1942)

Éhik, J.: Eine neue Alpenwühlmaus, Microtus (Chionomys) radnensis, aus Siebenbürgen

(Mármarosi-havasok, a Hoverla-csúcs folytatása dél felé. galíciai oldal) példány színe még árnyalatban sem különbözik egy rendelkezésemre álló tiroli havasipocok példánytól. MILLER szerint az ulpius farka felül rendesen barna, gyakran határozottan kétszínű. A radnai példányok közül az egyik (4176/1 sz.) farka valóban kétszínű, felül barna, alul fehér, de a másiké (4176/2 sz.) alul. felül fehér, s ehhez hozzátehetjük, hogy felül alig észlelhetően barnás árnyalatú fehér. A csernahorai példány farka alul, felül barna. Ezen az alapon tehát nem sorolható állatunk az ulpiushoz, különösen akkor nem, ha látjuk, hogy a tiroli összehasonlító példányom farka is kétszínű, felül barna, alul fehér. Összehasonlító anyag nélkül sokkal nehezebb értékelni az ulpius diagnózisának másik, a koponya szerkezetére vonatkozó felét. És itt meg kell jegyeznem, hogy a koponya szájpadlás részeinek megnevezésénél MÉHELY LAJOS kitűnő műszavait- használom. Az ulpius diagnosisa szerint: „az inycsont hátsó széle a középgáttal (median ridge = carina mediana) hegyesen határolt, szélessége kevesebb, mint a mély oldalgödör szélessége." Az inycsont hátsó széle, amely kétségtelenül azonos a szárnycsonti hézag (fossa interpterygoidea) elülső szélével, a radnai példányokon szép egyenes ívben hajló, abból nem ugrik ki hegyesen a középgát vége, mint sok más pocok esetében. Ezen az alapon tehát nem sorolhatók állataim az ulpiushoz, Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez a hátsó szél a svájci összehasonlító koponyámon hegyesebb, mint a radnai állatokon, leghegyesebb azonban a csernahorai példányon. „Szélessége kevesebb", s itt be kell vallanom, nem tudtam megállapítani, hogy a középgát végének, helyesebben a gát pikkelyének vagyis lecsapó lejtőjének (squamma carinae medianae) a szélessége, avagy az inycsont hátsó szélének (a szárnycsonti hézag elülső részének) szélessége értendő-e ez alatt? Megvizsgáltam koponyáimat mindkét értelemben. Nevezett szélességnek — MILLER szerint — a tipikus havasipockon (Microtus nivalis) legalább akkorának kell lenni, mint az oldalgödör szélességének. Elővettem svájci összehasonlító koponyámat. Gátjának pikkelye azonban trapéz alakú. Ha gátjának a hátsó szélességét mérem, akkor jóval kisebb az oldalgödör szélességénél. Ha a gát orális szélességét mérem, akkor ez valóban nagyobb az oldalgödör szélességénél, de ez esetben nem mértem hátul. MILLER szerint 2 MÉHELY: Fibrinae Hungáriáé, Budapest, 1914. p. 51.