Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 35. (Budapest 1942)
Mottl, M.: Einige Betrachtungen über das Klima des ungarischen Moustérien im Spiegel seiner Fauna
ADATOK A HAZAI MOUSTÉRIEN ÉGHAJLATÁHOZ EMLŐSFAUNÁJA ALAPJÁN. írta: DR. MOTTL MÁRTA (Budapest). Szerző a németnyelvű szövegben GAÁL I. legutóbbi értekezéséhez szolgáltat adatokat. A Krapina és Ponor Ohába III. közötti megegyezést indifferens fajok párhuzamosításával kimutatni nem lehet. A sokkal többet mondó krapinai erdei elemeket, valamint a Krapina és Ponor Ohába III. kulturleletei közötti igen nagy különbségeket GAÁL I. sajnos egyáltalán nem tárgyalja. A 36. o. 3. szakaszában írtak és a teljesen téves irodalmi idézet szerző dolgozatainak csak egészen felületes átlapozásából adódhatott. Mivel a Mussolini-barlang későmoustériénjében a cirbolyafenyő uralkodik, szerző GAÁL I. magyarázata helyett, amely szerint a Subalyuk ősembere egy a Riß II-ből fennmaradt ősláp reliktum kecskéjét reliktum cirbolyafenyőből készült szánra fektette, barlangjába vitte, megsütötte, közben a reliktum-szánt elégette, — bebizonyítottabbnak látta azt a magyarázatot, hogy a Riß-Würm jégközi időszak második felében az éghajlat kontinentálisabbá, hidegebbé változhatott, ami a fauna steppejellegében és a flora fenyő jellegében jutott kifejezésre. Krapina, Ponor Ohába III és a Subalyuk alsó faunáját egymással azonos korúnak mondani már csak egyrészt a rénszarvas, másrészt a Merck-orrszarvú jelenléte miatt sem lehet, eltekintve azoktól az erdei elemektől, amelyek Krapinán és a Subalyukban meg vannak, míg Ponor Ohába III állatvilágában hiányoznak. Szerző dolgozatainak csak egészen felületes áttanulmányozásából adódhatott a 42. oldal téves állítása is, így a tatai adatoknak egészen téves felhasználása. GAÁL L a Szelim-barlang D rétegének alapján állítja fel a hazai „lemminges hideg moustérient", holott GAÁL eddigi közleményeiből kitűnik, hogy a D réteg egy erősen bolygatott (helyenként 3 m mély vájkálások voltak benne!) folyóhordalék, amelyből mindössze néhány rénszarvasmaradvány, egyetlen emberfog, egyetlen atipikus kőeszköz és több, előzetesen hegyifenyőnek határozott növénymaradvány került elő, míg lemmingnek nyoma sincs. GAÁL I. Ponor Ohába IL-t a subalyuki „középső réteggel" párhuzamosította, holott ilyen középső réteget a subalyuki faunában elkülöníteni nem is lehetett. GAÁL I. táblázatának adatai nem fogadhatók el fenntartás nélkül, mert ugyanazokkal a nem jellegzetes fajokkal majd szubtrópusi-antiglaciális, majd pedig szubarkttkus időszakot jelöl.