Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 35. (Budapest 1942)

Mottl, M.: Einige Betrachtungen über das Klima des ungarischen Moustérien im Spiegel seiner Fauna

ADATOK A HAZAI MOUSTÉRIEN ÉGHAJLATÁHOZ EMLŐS­FAUNÁJA ALAPJÁN. írta: DR. MOTTL MÁRTA (Budapest). Szerző a németnyelvű szövegben GAÁL I. legutóbbi értekezéséhez szolgáltat adatokat. A Krapina és Ponor Ohába III. közötti megegye­zést indifferens fajok párhuzamosításával kimutatni nem lehet. A sokkal többet mondó krapinai erdei elemeket, valamint a Krapina és Ponor Ohába III. kulturleletei közötti igen nagy különbségeket GAÁL I. sajnos egyáltalán nem tárgyalja. A 36. o. 3. szakaszában írtak és a teljesen téves irodalmi idézet szerző dolgozatainak csak egészen felületes átlapozásából adódhatott. Mivel a Mussolini-bar­lang későmoustériénjében a cirbolyafenyő uralkodik, szerző GAÁL I. magyarázata helyett, amely szerint a Subalyuk ősembere egy a Riß II-ből fennmaradt ősláp reliktum kecskéjét reliktum cir­bolyafenyőből készült szánra fektette, barlangjába vitte, megsütötte, közben a reliktum-szánt elégette, — bebizonyítottabb­nak látta azt a magyarázatot, hogy a Riß-Würm jégközi időszak második felében az éghajlat kontinentálisabbá, hidegebbé változha­tott, ami a fauna steppejellegében és a flora fenyő jellegében jutott kifejezésre. Krapina, Ponor Ohába III és a Subalyuk alsó faunáját egymással azonos korúnak mondani már csak egyrészt a rénszarvas, másrészt a Merck-orrszarvú jelenléte miatt sem lehet, eltekintve azoktól az erdei elemektől, amelyek Krapinán és a Subalyukban meg vannak, míg Ponor Ohába III állatvilágában hiányoznak. Szerző dolgozatainak csak egészen felületes áttanulmányozásá­ból adódhatott a 42. oldal téves állítása is, így a tatai adatoknak egészen téves felhasználása. GAÁL L a Szelim-barlang D rétegének alapján állítja fel a hazai „lemminges hideg moustérient", holott GAÁL eddigi közleményeiből kitűnik, hogy a D réteg egy erősen bolygatott (helyenként 3 m mély vájkálások voltak benne!) folyó­hordalék, amelyből mindössze néhány rénszarvasmaradvány, egyet­len emberfog, egyetlen atipikus kőeszköz és több, előzetesen hegyi­fenyőnek határozott növénymaradvány került elő, míg lemmingnek nyoma sincs. GAÁL I. Ponor Ohába IL-t a subalyuki „középső réteg­gel" párhuzamosította, holott ilyen középső réteget a subalyuki fau­nában elkülöníteni nem is lehetett. GAÁL I. táblázatának adatai nem fogadhatók el fenntartás nélkül, mert ugyanazokkal a nem jelleg­zetes fajokkal majd szubtrópusi-antiglaciális, majd pedig szubarktt­kus időszakot jelöl.

Next

/
Thumbnails
Contents