Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 34. (Budapest 1941)

Herrmann, M.: Daten zur petrographischen Kenntnis des Bagolyvár-Berges von Sőreg (in Ungarn)

A SÔREGI BAGOLYVÁRHEGY BA/AL'I BRKCCSÁ JÁRÓL ÉS A DÉLNYUGATI RÉSZÉN ÁTTÖRŐ LÁVÁRÓL. t Irta: DR. HERRMANN MARGIT (Budapest). A nógrád-gömöri ..bazalt'-vidéken a Medves és Pogány-vár ..bazalt "-takarójától É.-ra és Ajnácskőtől K.-re elterülő sőregi Bagoly várhegyet alkotó ..bazalt

4i-breccsából DR. NOSZKY J. által gyűjtött ..b a z a 1 t"-z á r v á n y o k s az említett „bazalt'-breccsán áttörő láva petrográfiai leírásával foglalkozik ez a dolgozat. Ugy ci ..bazalt "-láva. mint a breccsa ..bazalt'-zárványai a mikroszkópi vizsgálatok szerint a n e f e l i n b a z a n i t o s kőzetek közé tartoznak. Összehasonlítva a nógrád-gömöri ..bazalt"-vidék eddig leírt kőzeteivel, úgy találjuk, hogy közelebb áll a ,.bazalt"vidék É.-i részének kevesebb és csak az alapanyagban levő földpátot tartalmazó típusaihoz (pl. a korlátiakhoz), mint a D.-i rész típusaihoz (pl. somlyói, pécskői. salgói. somoskői, medvesi bazaltok, illetőleg bazanitok). melyek több és nagyobb földpátoí tartalmaznak. A nógrád-gömöri .,bazalt"-vidék D-i részének REICHERT által közölt differenciációs diagrammja szerint D-ről É-ra a si-tartalom csökken, és az fm-tartaloni emelkedik: valószínűleg vonatkozik ez a fentebbi É-i vidékre is. amit a további vizsgálatok, főleg a cliemiai elemzések lesznek hivatva kideríteni. A Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Kőzettani Osztályából.