Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata
a kiscelli agyagban. Ezért e régi, pontosabban fel nem jegyzett lelőhelyű anyag hitelességének megerősítése, illetve megfelelőbb értékelése egyelőre nem volt keresztülvihető. A kikerült fossziliák egy része rendszerint olyan gyenge, hogy a meghatározásnál sokszor az óvatosságra intő aff. jelzőt sem lehet nyugodt lelkiismerettel odaírni. Ezért a gyűjteményekben nemcsak az eddig megismert fajoknak, egyedeknek százai hevernek meghatározatlanul, hanem a lehetséges, illetve valószínű, eddig még nem ismert fajokból is egész csomó. Az utóbbiak pontosabb megismerésére csak a jövőben kerülhet sor: akkor, ha a véletlen jobb megtartású példányokkal szerencséltet majd bennünket. Az Országos Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárának idevágó gyűjteményeiben Buda vidékéről számos helyről őrizünk fossziliákat a kiscelli agyagból. Közülök több ma már úgyszólván hozzáférhetetlen, t. i. beépített helyről származik. Ilyenek SADLERnek a negyvennyolcas időkből való gyűjtései a Gellérthegy tájáról, különösen pedig a Vérmezőtől északra lévő területekről (a mai Rózsadomb tövében), pl. a „Gasometernek" nevezett helyről: a régi budai gázgyár alapozásából. A klasszikus Kiscelli Platóról HANTKEN, LÓCZY és FRANZENAU gyűjtöttek szebb anyagot. Az utolsó években pedig HARMAT ISTVÁN úrtól, a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. nyug. bányaigazgatójától kapott Tárunk egy igazán páratlan gazdagságú és minden tekintetl>en kimerítő anyagot, még pedig főképen a mai NagybátonyTjjlaki Egyesült Iparművek kiscelli tégla- és cserépgyárainak (régebben ez Kunewald-féle téglagyár néven szerepelt) agyagfejtőiből. Kisebb számú, bár szintén tetemes menynyiségű szép és érdekes anyagot gyűjtött régebben a mai Salgótarjáni R. T. szépvölgyi téglagyárának (azelőtt Holtzpachféle téglagyár volt a neve) bányájában is, valamint kisebb anyagot az északra fekvő Bohn-féle téglagyárból és a még északabbra lévő Kőszénbánya és Téglagyár agyaggödreiből. A Nagybátony-Üjlaki téglagyárból származó kövületanyag, ha csak a jobb megtartásúakat vesszük figyelembe, sok ezer darabot foglal magában. Fáradhatatlan buzgalmú munkatársunknak több mint egy évtizedes állandó figyelméről és intenzív gyűjtőmunkájáról tanúskodik. Azonkívül a kipreparálás és a töredezett példányok összeragasztásának nagy türelmet és pontosságot igénylő munkáját is túlnyomórészt ő végezte, sőt nem egyet maga határozott meg. A munkások jóindulatának és „ügybuzgalmának"
