Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái

Faunisztikailag és állatföldrajzilag az előző területhez szorosan csatlakozik, annak mintegy kicsinyített mása. A megegyezéseken kívül vannak azonban lényeges eltérések, melyeket nem lehet csupán a területek nagyságában lévő különbségből megmagyarázni. Ezek egészen röviden a következők: Lényeges különbség van a két terület pontusi, illetőleg pontomediterrán elemeiben. A Kisalföldön ugyanis kereken 40 % -kai kevesebb a pontusi-pontomediterrán fajok száma. Ez az elszegényedés nem magyarázható meg a területek között lévő távolsággal, hanem inkább a földrajzi helyzetével. Magyarország állatföldrajzi felosztása a Tenebrionidák alapján. — Die zoogeographische Gliederung Ungarns auf Grund der Tenebrioniden. Ugyanis az előtte húzódó Középhegység-vonulat alacsony, déli fekvésű helyein, a pontusi állatok megtelepedésére alkalmas terület kínálkozik és az állatok itt megrekednek. Csak kevés hatol át ezek közül a Kisalföldre és ott is a relatív gyakoriságuk össze sem hasonlítható a Nagyalföldön lévő előfordulásukkal. Olyan Kisalföldön előforduló Tenebrionidát, amely a Nagyalföldön nem ismeretes, nem ismerünk. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a Kis-