Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Éhik, Gy.: Sakál vagy nádifarkas hazánkból

XXXI. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1937—38. PARS ZOOLOGICA. SAKÁL VAGY NÁDIFARKAS HAZÁNKBÓL. Irta: DR. ÉHIK GYULA. JACKAL OR REED-WOLF FROM HUNGARY. By DR. J. ÉHIK. Canis aureus hungaricus n. ssp. Canis lupus minor, partim! Mojsisovics: Das Thierleben d. öst.-ung. Tiefebenen, 1856. p. 244. A típus lelőhelye. Tyúkod (Ecsedi-láp), Szatmár megye, Magyarország. Földrajzi elterjedés. Magyarország, északfelé Heves és Szatmár megyékig. Diagnózis. Nagyobb a Canis aureus aureus L.-nál, A koponya condylobasalis hosszúsága több, mint 158 mm. A koponya zygomatikus és mastoideális szélessége (95.4 és 57 mm) nagyon feltűnő. Szinte intenzív ragyogó rókavörös. A rókavörös szín mindenütt jóval intenzívebb, a feketehegyű szőrök sűrűbben elhelyezettek, mint a Canis aureus aureus-on. Színezet. Általában véve ragyogó rókavörös színű, kivéve a halvány szalmasárga hátát — és pedig közvetlenül a vállmögötti tájtól a fark közepéig — valamint az állat torkát és hasát, amely fehér. A rókavörös fej feketehegyű szőrökkel elég sűrűn hintett, s így feketén felhőzött, kivéve a fül körüli és mögötti részeket; az alsó ajak feketés. Feketehegyű szőrök a nyakon és a háton is elég sűrűn vannak, nincs feketehegyű szőr a vállmögötti szalmasárga keresztsávon. A feketehegyű szőrök két keresztsávot alkotnak, az egyik sáv válltól vállig halad és a nyakat mint keskeny szalag veszi körül; a másik keresztsáv a válltól a mellső végtagig terjed. Az állat háta a vállmögötti világos keresztsávtól a fark közepéig jóval feketébb, a feketés szín elmosódott az oldalak közepe felé. A fark végső fele még feketébb, a fark ecsetszőreinek vége tiszta fekete. A fedőszőr durva; a fedőszőr töve palaszürke, ezt szalmasárga, majd rókavörös szín követi és végül a hegye tiszta fekete; a fekete és rókavörös színek az egyes fedőszőrökön correlatioban vannak egymással: ha a fekete rész a hosszabb, akkor a rókavörös