Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Kertai, Gy.: Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri érchegységből

Weiß — Chalkopyrit, weiße Lamellen = Pyrit, dunkelgrau = Siderit. 130 X. Fig. 4. Pirit sziderit-ben, sziderit zárványokkal. Rozsnyó. Fehér = pirit, szürke = sziderit. 52 X. (L. 42. old.) — Pyrit in Siderit, mit Einschlüssen von Siderit. Rozsnyó. Weiß = Pyrit, grau — Siderit. 52 X. Fig. 5. A smaltin oktaéderes zónássága, sziderit szalagokkal. Dobsina. Fehér = smaltin, szürke — sziderit. 26 X- (L. 46. old.) — Smaltin, zonale Struktur mit Siderit-B'ànder. Dobsina. Weiß = Smaltin, grau = Siderit. 26 XFig. 6. Pirrhotin siklatott szerkezete. Csúcsom. 200 X- + Nikol. Immerzió. (L. 41. old.) — Translationsstruktur des Pyrrhotins. Csúcsom. 200 X- + Nikols. Immersion. Irodalom. — Literatur. 1. AHLBURG J., A felsőmagyarországi Érchegység érctermőhelyei. (Földt. Int. Évk. XX, 1915.) — 2. ALLEN, E. T., Die mineralogischen Eisensulfide. (Z. f. anorg. u. allgm. Chemie, p. 249, 1912.) — 3. BARTELS W., Die Spateisensteiii Lagerstätten des Zipser Komitates. 1910. — 4. BAUMGÄRTEL, Der Erzberg bei Hüttenberg in Kärnten. (Jahrb. d. k. k. geol. Reichs. 53 B, 1903.) — 5: BECK R:, Lehre von den Erzlagerstätten. 1909. — 6. BERG G., Das Vorkommen der chemischen Elemente auf der Erde. p. 193.—7. BERG. G., Zonal Distribution of Ore Deposits in Central Europe. (Economic Geology, ses. 2. p. 113—132, spec. str. 129, 1927.) — 8. BERG G:, Über den Begriff der Rejuvenation und seine Bedeutung für Mineralparagenesen. (Fortschr. der Min. Krist. etc. XII. p. 13.) — 9: BÖCKH H., A gömörmegyei Vashegy és Hradek geológiai viszonyai. (Földt. Int. Évk., 1905.) — 10. BÖCKH H., Felvételi jelentés. (Földt. Int. Évi Jel., 1905.) — 11. BUTTMANN H., Die Kupferkieslagerstätten von Mitterberg. Diss. Freiberg, 1913. — 12. DANNECKER E., Mineralogisch-mikroskopische Untersuchung der Erze des Magneteisenlagers Breitenbach. (N. Jahrb. BBd. LUI. p. 199, 1926.) — 13. HENNING P., Chalkographische Untersuchungen an Siegerländer Erzen. (N Jahrb. BBd. LV. p. 250, 1927.) — 14. HIESSLEITNER G., Zur Geologie der Umgebung des steirischen Erzberges. (Jahrb. d. Geol. Bundesanst. in Wien. 79, 1929.) — 15. HIESSLEITNER G., Zur Geologie der Erzführenden Grauwackenzone von Radmer bei Hieflau. (loc. cit. 81, 1931.) —16. HUMMEL K., Ein Zinnoberführender Erzgang im Devon des östlichen Schiefergebirges. (Z. f. prakt. Geol. p. 137, 1925.) — 17. KALB G., Typische dreiseitige Vizinalpyramiden auf dreieckigen Grundflächen. (Z. f. Krist. 75. p. 561.) — 18. KALB G., Die morphologische Bedeutung der dreiseitigen Vizinalpyramiden etc. (Z. f. Krist. 74. p. 205.) — 19. KEGEL W., Zur Kenntnis der devonischen Eisenerzlager in den südlichen Lahnmulde. (Z. f. prakt. Geol. p. 20, 36, 1923.)—20. KERN A., Zur geol. Neuaufnahme des Steirischen Erzberges 1925—26. (Berg. u. Hüttenm. Jahrb. 75. No 1 és 2.) — 21. KLOCKMANN F., Über die Bildung des Magneteisens etc. (/.. f. prakt. Geol. p. 73, 1904.) — 22. KOCH S., Magyarország jelentősebb ásványelőfordulásai. REICHERT-ZELLER-KOCH, Ásványhatározó III. — 25. KOCH S., Magyarország jelentősebb bányahelyei és azok ásványai. Tud. Egyet, előadás, 1935. — 24. KOCH S., Ásványtani közlemények Gömör megyéből. (Földt. Közi. p. 155, 1934.) 25. KOCH S.-ZOMBORI L.

s Ujabb magyarországi ankerit és magnezitelőfordulások. (Földt. Közi. p. 160, 1934.) — 26. KOCH S., Adatok Magyarország ásványainak ismeretéhez. (Ann. Mus. Nat. Hung. p. 445, 1928.) — 277. KRUSCH P., Uber primäre und sekundäre matesomatische Processe auf Erzlagerstätten. (Z. f. prakt. Geol.