Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Kertai, Gy.: Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri érchegységből

p. 161, 1910.) — 28. MAURITZ B., Adatok a magyar chalkopyritek kristálytani ismeretéhez. (Termr. füz. p. 470, 1902.) — 29. MÜGGE O., Uber die Mikrostruktur des Magnetits etc. und ihre Beziehungen zum Eisenoxid (N. Jahrb. BBd. XXXII. p. 491, 1911.) — 30. PAPP F., Néhány hazai érc mikroszkópi vizsgálata. (Földt. Közi. p. 57, 1932.) — 51. PAPP K., A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. 1915.— 32. PETRASCHEK W., Die Magnesite und Siderite der Alpen. Vergleichende Lagerstättenstudien. Wien, 1932. — 33. PRINCZ GY., Magyarorzág földrajza. Pécs, 1926. — 34. RAKTISZ GY., A dobsinai karbon. (Földt. Közi. 57, 1927.) — 55. RAMDOHR P., Beobachtungen an Magnetit, etc. (Festschr. der Bergakademie Clausthal, 1925.) — 36. RAMDOHR P., Neue Beobachtungen über die Verwendbarkeit opaker Erze als „geologische Thermometer." (Z. f. prakt. Geol. p. 65, 1931.) — 37. REDLICH K: A., Zur Tektonik und Lagerstättengenesis des steirischen Erzbeiges. (Jahrbuch der Geol. Bundesanst. 231. Wien, 1930.) — 38. REICHERT R., A gömörmegyei Rozsnyó és Sajóháza szfaleritje. (Mat. és Term. Tud. Ért. p. 660, 1933.) — 39. ROZLOZSNIK P., Aranyida bányageológiai viszonyai. (Földt. Int. Évk. 19., 1911.) — 40. ROZLOZSNIK P., Földtani jegyzetek Dobsináról. (Földt. Int. Évi Jel., 1913.) — 41. ROZLOZSNIK P., Dobsina környékének földiani viszonyai. (Geol. Hung., 1935.) — 42. RÜCKERT R., Mikroskopisch-mineralogische Untersuchungen an sulfidischen Kupfererzen der Siegerländer Spateisensteingänge (N. Jahrb. BBd. LUI. p. 185,1926.) — 43. SCHAFARZIK F., Adatok a Szepesgömöri Érchegység pontosabb geológiai ismeretéhez. (Mat. és Term. Tud. Ért. 22, 1904.) — 44. SCHNEIDERHÖHN-RAMDOTIR, Lehrbuch der Erzmikroskopie. 1931. — 45. SCHNEIDERHÖHN H., Anleitung zur mikr. Bestimmung, und Unters, von Erzen. 1922. — 46. SCHNEIDERHÖHN H., Vorläufige Mitteilung über pyrometamorphe Paragenesen in den Siegerländer Spateisensteingängen. (Z. f. Krist. 58. p. 309, 1923.) — 47. SCHWINNER R., Das Paläozoikum am Brennet. (Zentralbl. f. Min. etc B. p. 241. 1925.) — 48. STELZNER-BERGEAT, Die Erzlagerstätten, 1906. — 49. SUESS F., Intrusionstektonik und Wandertektonik im waristichen Grundgebirge. 1926. — 50. TERTSCH H., Über Schleifhärtenanisotropie. ('/.. f. Krist. 89, 542, 1954.) — 51. TOKODY L., Adatok a Szepesgömöri Érchegység ásványtani ism.-hez. (Mat. és Term. Tud. Ért. p. 650, 1936.) — 52: TOKODY L., A bindtbányai turmalin. (Mat. és Term. Tud. Ért. p. 650, 1933.) — 53: TOKODY L.-VAVRINEC G.. A vaskői ankerit és cosalit. (Földt. Közi. p. 501, 1935.) — 54. UHLIG V., Bau und Bild der Karpaten, p. 665, 1903. — 55. ULRICH FR., Gisement de rutile dans les filons de sidérite près de Roznava en Slovaquie et sa signification dans la paragenèse des filons. (Bull. Intern, de l'Académie des sciences Bohême. 1928.) — 56. ULRICH FR., Nikelnaté minerály z. Roznavy a ze Zelezniku. Praha, 1931. — 57. VENDL M., Kőzet- szén- és ércmeghatározó módszerek. Sopron, 1935. — 58. VOJT F. W.

5 Geognostische Schilderung der Lagerstättenverhältnisse von Dobschau in Ungarn. (Jahrb. der K. k. Geol. Reichsanst. p. 695, 1900.) — 59. ZEUSCHNER, Geognostische Schilderung der Gangvork. bei Kotterbach und Porács etc. — 60. ZIMÁNYI K., Ásványtani közlemények a Szep. Göm. Érchegységből. (Ann. Mus. Nat. Hung. 19, 1923.) — 61. ZIMÁNYI K., A rutil új előfordulása hazánkban. (Földt. Közi. 40. p. 185, 1910.) — 62. ZsiVNY V., Mineralogische Mitteilungen aus Ungarn. (Z. f. Krist. 65. p. 728, 1927.)