Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)
Herrmann, M.: Diabáz és bazalt a Witwatersrandről
tit). Mellékes elegyrészei: ilmenit, titánmagnetit, magnetit, pirit és nagyon kevés kvarc, itt-ott egy-két szem biotit és zirkon. Szekundér képződményként: zöld amfibolt (urálit), •epidotot, kloritot, szerpentint és kalcitot találtam. Szabad szemmel is láthatók a kissé saussuritosodott zöldes földpátok, piroxének (szemnagyságuk eléri az 1.2 mm-t is). Kézi nagyítóval jól megkülönböztethetők a piroxének, földpátok, ércek (főleg a pirit). A kőzet szövetét és ásványos elegyrészeit illetőleg mikroszkóp alatt a következőket figyelhetjük meg: Szövete: diabázosan szemcsés, ofiíos struktúra, mely hajlik a gabbroid-diabáz felé. A minden irányban kuszán elhelyezkedő keskenyebb földpátlécek poligonális, szögletes darabokra tagolják szét a csiszolatban a nagy allotriomorf augit-szemeket. Ez a típusos ofitos struktúra csak némi átmenetet mutat a gabbroid-diabáz felé, amennyiben a földpátok csak itt-ott táblásak, különben mindig lécformájúak s a földpát mennyisége valamivel nagyobb, mint az augité, A fémikus ásványok együttes mennyisége felülmúlja a plagioklászét. A plagioklász lécalakú metszetekben (P/M él irányában megnyúltak) jelenik meg. Csak itt-ott elszórtan kisebb táblák alakjában. Nagysága átlag: 0.7—1 mm. Nagyon gyakori az albit-ikertörvény szerinti ikerrovátkosság, elvétve periklin-iker is akad s periklin és a Ibit iker kombinációja. Albit-Karlsbad törvény szerinti komplex ikreket is találtam. Fénytörésük mindig nagyobb a kanadabalzsaménál; optikai karakterük pozitív; T?>P. Túlnyomólag a labradorbyíownit sorba tartoznak. Itt-ott találtam kevesebb savanyúbbföldpátot: andezint. A labrador-bytomnit plagioklászok albit-Karlsbad komplex ikrein mért kioltások: 1 és í' = 2t°, 2 és 2' = 34°, (ami 63% anortit-ra mutat). Maximális kioltás a szimmetrikus zónában: 35° (=63% anortit), 25° (=45% anortit). A savanyúbb földpátnál, melynek fénytörése valamivel kisebb a bázikusabbénál, a szimmetrikus zónában mért maximális kioltások: 12°—20°, tehát An 10 _ s8 tartalmú andezin. Gyakoriak a földpátokban folyadékzárványok, barna vagy opak pálcikácskák, augítmikrolitek ; egy-két apatit-tűt és pleokroos udvarral körülvett zirkon-szemet is lehetett találni. — A plagioklász általában friss megtartású. Ahol mállott, kaolinosodás, szericitesedés és kalcitosodás látható. Továbbá saussuritosodás: a plagioklász átváltozott epidottá, klorit-pikkelyekből és amfibol-tűcskékből álló masszává. Ez az oka a földpátok zöldreszíneződésének.
