Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)
Herrmann, M.: Diabáz és bazalt a Witwatersrandről
A piroxének (nagyságuk eléri az 1.2 mm-t is) közül a diopszidosaugit (enstatitaugit) és a közönséges augit (u. n. bazaltos augit) (kevés 7ï-t art alommal) szerepel. Dia!lag-ot, valamint rombos piroxént (enstatit-ot) csak egy-két kisebb szem alakjában találhattam meg. A kőzet kémiai elemzésénél talált króm a bazaltos augithoz és az enstatitaugithoz egyaránt lehet köve. A diopszidos-augit majdnem színtelen, alig szürkés-zöldes árnyalattal, pleokroizmust nem mutat, optikai karaktere pozitív; Q>v; diszperziója a c-hez közelebb álló optikai tengely körül erősebb (amint azt egy c-re merőleges metszeten nagyon jól meg lehetett figyelni), az (100)-on kilépő opt. tengely körül gyengébb; a kioltások maximuma c : C = 40°—45°. A közönséges-augit színe nagyon halvány sárgás-barnás, néha színtelen, ibolyásba hajló árnyalattal; pleokroizmusa alig észrevehető (c irányában erősebb, mint a-irányában). Optikai karaktere szintén pozitív ; (i> >D); diszperziója erős. Maximális kioltások: c : C = 53°— 59°, tehát nagyobb mint a normális bazaltos-augitnál, ami már kevés Ti-t tartalmazó augitra vall. Homokórás szerkezetet nem észleltem. Egyes egyéneken a szélek sötétebb ibolyába mennek át, ezek a szegélyek több Ti-t tartalmaznak, itt a kioltás is zónás, a szegélyeken 5°-kal több, mint a magban. Ikrek (100) szerint gyakoriak. Szemnagyság maximuma: 1.2 mm. Poikilites struktúra gyakori: a földpátlécektől ofitosan szétdarabolt xenomorf augit-darabokban gyakoriak a földpátocskák, kloritos aggregátumok, magnetit-szemek, kis kvarc-szemek; itt-ott apatit-tűt is találtam, valamint egy esetben kis — a jellemző pleokroizmust mutató — biotit-pikkelyt. Helyenkint elváltozott. Uralitosodás mutatkozik: az augit átváltozik zöld amfibollá, erősen kettőstörő, citromsárga — színtelen epidottá és smaragdzöld árnyalatú, pleokroos klorittá, valamint pleokroizmust nem mutató szerpentinné. A talált egy-két kisebb szem enstatit-ot párhuzamos kioltásáról lehetett felismerni. Színtelen, alacsonyabb interferenciaszínű. A talált diallag-szem (jellemző (100) szerinti hasadásokkal) ilmenittel összenőve fordult elő. Pleokroizmusa alig észrevehető: a=C — zöldesszürke, b = sárgásszürke. Optikai karaktere pozitív. • Az ércek között legtöbb az ilmenit, kevesebb a pirit és magneht. Az ilmenit szép, nagy táblákban fordul elő, a jellegzetes (0001), (1010), (0112) formák kivehetők rajtuk. Fekete, opak. Ráeső fényben erősen fémfényű. A táblák nagysága változó s a 0.8 mm-t is eléri. A típusos ilmenit minden tulajdonsága észlelhető rajtuk. A nem egészen friss diabázoknál mindig fellépő mállás: a „Schalenbau" (1010) szerint szintén mutatkozik. Leukoxénesedés is látható az ilmenit-