Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Herrmann, M.: Diabáz és bazalt a Witwatersrandről

XXX. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1936. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA, PALAEONTOLOGICA DIABÁZ ÉS BAZALT A WtTWATERSRANDRőL. Irta: Dr. HERRMANN MARGIT. DIABAS UND BASALT VOM WITWATERSRAND. Von Dr. MARGIT HERRMANN. Dr. ZSIVNY VIKTOR 1929. évi dél- és középafrikai tanulmányútjáról értékes ásvány- és kőzetgyüjteményt hozott magával, melyet a M. N. Múzeum Ásvány-Őslénytára őriz. A gyűjteményben a Déltransvaalból és Orange Szabadállam északi részéből ismert, fiatalabb algonkiumi korúnak tekintett Witwatersrand-szisztéma kőzetei közül a Witwatersrandről (Johannesburg környékéről) való kvarcitok, aranytermő kvarckonglomerátok, valamint a witwatersrand-rétegekben feltörő dejkek kőzetei szép sorozatban vannak képviselve. (A johannesburgvidéki aranybányákban feltárt, sötétszínú kőzetekből álló dejkeket a bányászok ott általában „diorit dejkek"-nek nevezik.) A witwatersrandi erupüvumokról való kőzettani ismereteink kibővítésére két dejk kőzetét (fenti gyűjteményből) vizsgáltam meg. Az egyik aGeduld Proprietary G. Mines?, aknájának 915 méter mély szintjéről, a másik a Modderfontein Deep bányából való. Mindkét bánya a Far East Rand bányavidékhez tartozik.

1 Vizsgálataim eredményei a következők: A megvizsgált két kőzet két típushoz tartozik. I. Az egyik kőzet — a Geduld Proprietary G. Mines 7. aknájából gyűjtött (lelt. száma e 50) — az optikai vizsgálatok és a kémiai analízis szerint d i a b á z-nak bizonyult. Mégpedig szemesés, ofitos diabáznak, mely a gabbródiabáz felé hajlik. A kőzet friss, jó megtartású, sötétzöld, szemcsés. Főelegyrészei: plagioklász, piroxének (diopszidos augit, közönséges augit, itt-ott egy-két szem diallag és egy-két szem ensta1 „A witwatersrandi aranybányaterületet négy zónára szokták osztani; ezek a Far West Rand, a Central Rand, a Far East Rand és a Nigel District." (ZSIVNY V., „A XV. nemzetközi földtani kongresszus és afrikai tanulmányutam." A m. kir. Földt. Int. Alkalmi Kiadványai. 1930. p. 11.)