Jávorka Sándor - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 29. (Budapest 1935)
Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. II. rész
Alnem: Subamalia POLLONERA, 1887. Az állat vagy egészen fekete, vagy majdnem fekete, de mindig egészen sötét, sohasem világos színű; taraja az esetek legnagyobb többségében csupán csak a hát végső részén fejlődött ki, ámbár olykor a pajzs felé is megtaláljuk a nyomát. A párzótáska nyele a legtöbb esetben az oviductusba nyílik. A fajok meghatározó táblázata. 1 (2) Az állat hatalmas nagyságot ér el; a körülbelül 6 cm hoszszú állatokban még nem találunk kifejlett ivarszerveket, ill. még csak ezeknek a nyomai vannak meg; barna színe felül sötétebb, alul világosabb; taraja a pajzs közelében ellaposodik, de azért csaknem a pajzsig ér Milax hellenicus SIMR. 2 (1) Az állat sokkal kisebb a megelőzőnél, 4 cm hosszú példányaiban már teljesen kifejlődött ivarszerveket találunk: színe felül fekete vagy vöröses-szürke, talpa világosabb, taraja rendszerint csak a farka végén található, illetőleg mindig csak ott fejlődik ki élesen, határozottan 3 3 (4) A párzótáska tartálya és nyele élesen elhatárolódott egymástól; a hüvely függelékes mirigyei közvetlenül a párzótáska nyelének betorkolási helye alatt nyílnak Milax Robici SIMR. 4 (5) A párzótáska nagyon hosszú cső; a hüvely függelékes mirigyei a párzótáska nyelének betorkolási helyétől távol, egészen az atrium közelében nyílnak be a női ivarjárat végső szakaszába Milax Fejérváryi H. WAGN. 2. Milax (Subamalia) Fejérváryi H. WAGN. (24. rajz). Milax (Subamalia) Fejérváryi H. WAGNER, Ann. Mus. Nat. Hung. 26, 1929, p. 331, 333, fig. 1—3. Az állat hátoldala egészen fekete; oldalsó részei kissé halaványabbak, azonban főleg csak elül, a köpeny alatt. A fiatal példányok kissé világosabban színezettek (sötét szürkéskékek) ; az elliptikus alakú köpeny egyszínű fekete és a jólismert patkóalakú bemélyedést viseli a felületén. A hát színével megegyező színű taraj csak a hát végső részén fejlődött ki. A test a köpeny alatt okkersárga és ugyanilyen színű a talp is; a talp pasztáit mély bevágások különítik el egymástól, a szélső pászták lateralis része sötétzöldbe megy