Jávorka Sándor - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 29. (Budapest 1935)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. II. rész

át. A hosszúkás-elliptikus héj sárgásfehér és meglehetősen kemény; nucleusa medialis helyzetű. Ivarszervek. A hímnősvezeték feltűnően hosszú. A dorsoventralis irányban kissé összelapított fehérjemirigy félköralakúan hajlik. Az oviductus felső, fehér része hengeres, a hím vezeték sárga színű. Az oviductus ott, ahol a vas deferenstől különválik, aránylag vékony. Különösen jellemző a párzótáska alakja: a nyél és a tartály határa nem állapítható meg jól, ez a két rész tehát nem is választható el pontosan egymástól; a tartály egyébként nagyon hosszú tömlőre emlékeztet, amelynek végső szakasza alig észrevehető módon megvastagodott. A női vezeték végső szakasza, a vagina, feltűnően hosszú és tág; a járulékos mirigyek, amelyeknek a tartalma itt ömlik be, kicsi, hosszúkás csövek. A vas deferens vékony és hosszú; az epiphallus és a penis már külsőleg is könnyen megkülönböztethető egymástól. A penis valamivel rövidebb és tetemesen vastagabb az epiphallusnál. A karcsú epiphallus egyenletesen hengeres, a végén egy kissé meghajlott (25. rajz). A Milax Fejérváryi eddig csak Horvátországból ismeretes. Termőhelyei a következők: Carlopago, Mali Halán és a Basaca csúcs Carlopago fölött. Mind három helyen Soós LAJOS gyűjtötte. 3. Milax (Subamalia) hellenicus SIMROTH. Amália hellenica SIMROTH, Jahrb. Deutsch. Mal. Ges. 13, 1886, p. 321, T. 10, f. IX. Az állat barnássárga színű, felül sötétebb, alul világos. SIMROTH barnának írja le, a bécsi múzeum példányának a színezete okkersárga és világosbarna között van, de lehetséges, hogy az alkoholban már erősen kifakult; talpa világos okkersárga. A taraj csak a farkán fejlődött ki élesen, de azért egészen a köpenyig követhető. A 2.3 cm hosszú köpeny színezete a testétől nem tér el. A héj 8.5 mm hosszú és 4.5 mm széles. Az állat nagyjából megegyezik a SIMROTH által adott rajzzal és leírással. Annak dacára, hogy hatalmas nagyságú, még mindig nem ivarérett. Az ivarszervek járulékos mirigyei gombostűfejhez hasonló apró nyúlványok alakjában tűntek elő, azonban a táplálkozás szervei már teljesen kifejlődött állapotban voltak; a massa buccalis rendkívüli nagyságával azonnal szembeötlőit. A bécsi példány néhány mérete: Testhossz: 57 mm, szélesség (a köpeny tájékán mérve): 16 mm, a középső talppászta szélessége 4 mm, a szélső pasztáké pedig 3 mm (mindkettő a köpenytájon mérve). Ezt az egyetlen minket is érdeklő bécsi példányt 1902-ben gyűjtötte HOLDHAUS; termőhelye Ragusa. Ezenkívül csak Görögországból és Korfu szigetéről ismerjük. Annales Musei Nationalis Hungarici XXIX. 13