Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)
Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész
a kopeny rendszerint sbtetebb sziirke. Budapest kbrnyekerbl valt ismeretesse, de elbfordul Angliaban, Franciaorszagban. Olaszorszagban. Horvatorszagban stb. Az allatok rajzolataban viszont a kbvetkezb valtozatokat kiilbnbbztethetjiik meg: 1. Savozott typus. Az allat sziirke, sargas vagy hamuszinu, a test ket oldalan ket, harom, vagy ritkabban negy sbtet hosszanti sav hiizodik vegig. A savok olykor egymas melle sorakozo foltokka bomlanak fei. A pajzsot sbtet foltok tarkazzak vagy teszik marvanyos rajzolatiiva. Europaban mindeniitt elofordul. 2. Pontozott typ us. A kiilbnbbzb szinezetu allatok teste sbteten foltozott es pontozott; a foltok, ill. pontok olykor tbbbe vagy kevesbbe savok szerint rendezodnek el. A kbpeny ugyancsak apron foltozott. Mas esetben eppen forditva all a dolog: a testszin sbtet es a foltok vilagosabbak. Tl!z a pontozott typus is elbfordul egesz Europaban. Fajvaltozatok. Azok az elteresek, amelyek c nagy hazatlan csiga szinezeteben es rajzolataban mutatkoznak, regebben sok malakologust kesztettek arra, hogy ezen az alapon ii j fajokat irjanak le (Limax pallidus, L. maurus, L. cellarius), mignem az ujabb vizsgalatok felvilagositottak arrol, hogy igen sok leirt uj „faj" csupan csak szin- vagy rajzolatbeli variacio, illetoleg varietas. vagy eppen csak helyi alak. A legujabb iskola hivei meg ennel is tovabb mentek s nem elegedtek meg a „fajok" bevonasaval, hanem eltbrblni kivanjak a csupan a szinezetre es rajzolatra alapitott kisebb rendszertani kategoriakat. En a jelen munkamban — amennyire lehetseges volt — igyekeztem az altalam helyesnek tartott kbzepiiton maradni. Meghagytam tehat azokat a fajvaltozatokat, amelyeket a hazatlan csigak legkivalobb ismerbi is joknak tartottak, de fajvaltozatoknal kisebb rendszertani egysegeket sehol sem szerepeltetek. Mar SIMROTH vizsgalataibol is kideriilt, hogy a szinezodes es a rajzolat — ezek a tulajdonsagok, mint tudjuk, azonos kbriilmenyek kbzbtt azonosan alakulnak ki — bizonyos tbrvenyeknek vannak alarendelve, ligy, hogy kulbn nevvel valo jelblesiik mindenkeppen indokolt; a subvarietasok es a formak azonban mar sokszor csupan csak egyeni kiilbnbsegeket jelblnek es ezert a modernebb rendszertanokban nem igen hasznalatosak; ezeknek a felemliteset tehat melIbztem. Az elmondottak szemmeltartasaval a Limax maximus-on beliil a kbvetkezb fajvaltozatokat velem megkiilbnbbztetendbknek:
