Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

1. VAR. limbata MOQUIN-TANDON, MOLL. FRANCE, 1855, P. 29. Az allat egyszinu, hamusziirke; a talp, a taraj es a tarko vilago­sak. Magyarorszagi lelohelyei a kbvetkezbk: Zugliget, Solymari bar­lang. Mariabesnyoi erdb, Nagykaroly, Nagysallo. Magyarorszagon kiviil elofordul Nemetorszagban, Franciaorszagban. Norvegiaban, Daniaban, Olaszorszagban, Ausztriaban. Angliaban. a Balkanfelszi­geten, stb. 2. VAR. unicolor HEYNEMANN. MAIAK. BL. IX, 1862, P. 54. Jellemzb ra. liogy szine egyforma sziirke, a pajzsot foltok nem diszitik, a talp feher. Hogy kbzbtte es a megelozo fajvaltozat kbzbtt van-e lenyegesnck mondhato kiilonbseg, nem tudom eldbnteni, mert az utobbi valtozatbbl nincsenek peldanyaim. HESSE miegkiilbnbbzteti es ezert en is kiilbn szerepeltetem bket. A var. unicolor HEYNEM. irodalombbl ismert hazai lelbhelyei a kbvetkezok: Tatra. Iglo. Eper­jes, Dargo. Kassa, Abos. 5. VAR. versicolor HAZAY. MALAK. BL. N. F. VII, 1885, P. 61—70. Alapszine sbietsziirke kek csillogassal, barna lila csillogassal, vagy sargas-barna zbld csillogassal. Az allatok a vilagossag fele tartva, csillogasuknak megfeleloen, intenziv kek, lila vagy zbld szi­niiek. A pajzs a test hosszanak harmadat eri el. A hat kiemelkedo mezocskeit keskeny, vilagosabb szinu barazdak valasztjak el egy­mastol. A taraj eles. de nagyon rbvid. Csak Budapestrbl es Jaszorol sorolja fel az irodalom. 4. VAR. budapestensis NOV. VAR. V. O. ARCHIV F. MOLLUSKENK. 64, 1952, P. 103. Ez a Budapestrbl szarmazb uj alak az eddig ismertektol meg­lehetbsen elesen elter. Az allat — maig mindbssze egyetlen egy pel­danyat ismerjiik — gybnybru citromsarga szinii, mig a pajzs sbtet­sziirke marvanyos rajzzal ttinik ki. A taraj szine a testszinnel meg­egyezb, a talp halavanyabb. Egyetlen peldanyat (typus) a Magyar Nemzeti Muzeum Allat­tara brzi. TermbheK : Budapest. Hiivbsvblgy, gyujtesi ideje 192^ VIII., gyiijtbtte BART6K J. 5. VAR. candida LESSONA & POLLONERA, MON. LIRNAE. ITAL., 1882, P. 26. Az allat tiszta feher vagy sargas-feher, egyes peldanyok felig­meddig attetszoek, ugy hogy ilyenkor a bbriikbn keresztiil belsb szer­veiket is lathatjuk. Ez a valtozat Angliabbl, Franciaorszagbol es Olaszorszagbol valt ismeretesse, de Magyarorszag es Dalmacia terii­leterbl is ismerjiik egy-egy helyrbl. Az egyik a Kbrmbcbanya mel-

Next

/
Thumbnails
Contents