Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

HARDT, GOZMANY, HORVATH, JEKELIUS, KORMOS, MEHELY, OBERWIMMER, SO6S, STURANY, UJHELYI, VERMES, VISNYA es a szerzo gyiijiottek. Ismert termohelyei a kbvetkezbk: Budapest (Gellerthegy, Farkasvolgy, Huvbsvblgy, Zugliget), Valko (Gbdollo m.), Nyirbakta, Batorliget, Nagykaroly, Mohacs, Pecs, Mecsek hegyseg (Melyvblgy, Szuadovblgy, Zsidovblgy, Abaligeti barlang), Kaposvar, Nadasdi erdo es Ropoly erdb Kaposvar mellett, Szentbalazs, Peremarton, Sarret, Tihanyi felsziget, Bakony hegyseg (Hodoser vblgye, Padragi vblgy), Vertes hegyseg (Vidamvar), Sopron (Tatschi-arok), Szklenofiirdb (a Pusztavar lejtbje), Kbrmbcbanya, Szkalka, Hermand, Muranyalja, Gombaszog, Rozsnyo, Parad, Sarospatak, Tordai hasadek, Bucses, Retyezat hegyseg, Herkulesfiirdb, Szemenik, Moldova, Horvatorszagban a Kik hegy es Devcicevac a Plitvicei-tavak menten, Gracac, tovabba a Sveto Brdo es a Crnopac a Velebitben. Mar ezekbbl az adatokbol is lathatjuk, hogy a Limax maximus Magyarorszag egesz teriileten el van terjedve. A Nagy Magyar Alfbldbn eppen ligy megtalaljuk, mint a magas hegysegekben, a Dunantiilon csakvigy elbfordul, mint Erdelyben vagy Delmagyarorszagon, Horvtitorszagon keresztiil pedig egeszen az Adritiig lehatol. A Limax maximus rendkiviili modon valtozekony, mind szinezbdeset, mind rajzolatat illetbleg. Az allat testenek az alapszine, mint azt mar emlitettiik, sargas-sziirke, sziirke, sarga, olykor pirosas vagy barnas, neha pedig tbbbe vagy kevesbbe olajzbld, kiilbnbbzo arnyalatokban. Az allatok nagyon sok esetben ezen kiviil meg az alapszinnel rendszerint sbtetebb hosszanti oldalsavokat es pontsorokat is viselnek es ezeknek az alapjan megkiilbnbbztethetiink egy-, ket-, harom- vagy negy-csikos allatokat. A csikokat 1, 2, 3, 4 szamokkal jeIoljiik es helyzetiiket olyan modon hatarozzuk meg, hogy az 1-es jelbli a hat kbzepvonalahoz legkbzelebb esb elsb savot, a 2-es a masodikat, stb. Ha mar most azt nezziik, hogy a kiilbnbbzb szinezetek es rajzolatok milyen modon kombinalodhatnak egymassal, akkor a kbvetkezb variaciokat kiilbnbbztethetjiik meg (avariaciok felallitasakor csupan a hazai allatokat vettiik figyelembe!): 1. Sbtetebb, sziirkes typus. Az e typushoz tartozo allatok majdnem teljesen egyforma sziirkek, hamuszinuek vagy barnak. Megfigyeltek Magyarorszagon kiviil meg Angliaban, Franciaorszagban, Nemetorszagban, Daniaban, Norvegiaban, Svedorszagban, Ausztriaban, a Balkan-felszigeten, stb. 2. Vilagosabb, sargastypus. Az allat sargas vagy feher.