Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

hosszii, kbrulbeliil felakkora, mint az allat egesz hossza. A rbvid nyelen iilo parzotaska a pitvarba nyilik. £ 1 e t m 6 d. A Limax maximus a hazatlan csigak legnagyobb reszehez hasonloan ejjeli allat, amely a szabadban a harmat lehullasa utan es a sbtetseg bealltaval elenkiil csak meg. A napvilagot, ha tudja, elkeriili, es ezert leginkabb ejjel gyujtheto. Olyan helyeken, ahol napkbzben a legnagyobb faradozassal sem talalunk belole egyetlen peldanyt sem, ejszaka neha tbmegesen foghatjuk bssze. Elofordulasaban nemcsak az az erdekes, hogy kiilbnbbzo fbldrajzi tajakon iitbtte fel tanyajat, hanem az is, hogy szukebb lakohelykbrnyezetei: biotopjai is a legkiilbnbbzobbek. Budapesten peldaul a Gellerthegyen margadarabok alatt es esb utan a sziklakon maszkalva figyelhetjiik meg, a Janoshegyen es a Harshegyen, altalaban a Budai-hegyekben az erdokben akadunk rea, masutt nedves helyeken, forrasok kbzeleben fordul elb. Egyszer a fak lehulJott lombja alatt bukkanunk ra, maskor a nedves tbrzseken kuszva pillantjuk meg, de megtalalhato kopcir, kietlen videkek szerteszet hevero kbvei kbzbtt is es az ezer meternel is magasabb hegyek tetejen eppen olyan jol erzi magat, mint Fiume kbrnyeken a tengerpart kbzeleben, a sos viztbl par meternyire. Nappal rendszerint csupan olyankor lathatjuk, mikor elbzoleg bbseges eso esett, mivel kiilbnben szokott biivohelyein, nedves kbvek, lehullott leveiek alatt, a fak odvaban, melyebb lyukakban vagy mas sbtet helyeken tblti a nappali orakat. Taplaleka fbleg nbvenyekbbl all, viragos nbvenyekbbl es gombakbol egyarant, de a fogsagban a legkiilbnbbzbbb emberi taplalekokat is elfogyasztja es olykor a sajat tarsait is megtamadja. Mint mar emlitettiik a magas hegyvideken es az alfbldbn egyarant elofordul. Erdbkben. ligetekben. nedves reteken, kertek kbzeleben, arkok partjan, stb., mindeniitt raakadhatunk es sikerrel gyujthetjiik. Tbbb esztendeig el es a fogsagot jol birja. Nehtiny mm atmerbjii, sargasfehcr szinu tojasait iiregekbe, a fbld ala, levelek kbze es mas hasonlo helyekre rakja le. Kiilsb ellensegein kiviil belsb fereg-parazitai is vannak. Hazai termbhelyek. A termbhelyek megallapitasakor a fannakatalogusra nem lehetett tamaszkodnunk. mert abban meg egy fajkent szerepel a Limax maximus es a Limax cinereo-niger. Az itt kbvetkezb adatok legnagyobb reszet a Magyar Nemzeti Miizeum peldanyai szolgaltattak, azonban a becsi Naturhistorisches Hofmuseum anyaga is szerepel a listaban. Az egeszen megbizhatb irodalmi adafokat szinten felhasznaltam. A megvizsgalt peldcinyokat BARTOK, BOKOR, DUDICH, GEB-