Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Zimmermann, G.: A kanárimadár (Serinus canarius) csontos váza
A proc. furcularis a test egyenes cranialis meghosszabbításában van, hegyesen emelkedik ki (1. a 14. és 15. képen). A dorsalis részen tőle ventralisan izületi felületet találni. A processus humeralis (lateralis) craniocaudalisan lapított, laterálisán irányul (1. a 15. képen). Cranialis felülete sima, a caudalis karélyosan vájt. A nyúlvány a végén elhegyesedik, dorsalisan pedig éles. A harmadik nyúlvány a proc. medialis. Ez a nyúlvány a coracoideummal való izesülésnél szerepel. Proc. coracoideusnak mégsem nevezhető, mivel az emlősök lapockájának proc. coracoideusa. magával a coracoideummal homolog. A proc. medialis széles, erős nyúlvány, ventromedialisan hatalmas ovális izületi felülettel (1. a 14. képen). Caudalisabban fekszik a másik két nyúlványnál. A proc. furcularisszal, valamint a proc. humeralisszal él köti össze, mely a furculától a numerushoz vezetővel háromszögletű felületet ad. â hollócsőrcsont (os coracoideum) (1. a 14. és 15. képen). A hollócsőrcsont a szárny izmainak legerősebb támassza, a vállöv legerősebben kifejlett csontja. A kanári madárban hossza 17—18 mm. Egyes madárfajokétól eltérőleg a kanári madár hollócsőrcsontja sternalis részén ellaposodik, legyezőszerűen szétterül (1. a 14. és 15. képen). Letompított éle a sternum sulcus articularis coracoideijébe pontosan beleillik. A hollócsőrcsont sternalis vége vékony vonalként húzódik a sternumra. A legyezőszerűen kiterült csontvég mindkét szélén tuberculumokat találunk, melyek közül a lateralis kettős, a medialis egyedükül, de fejlettebb. A középrésze erős hengeres csont. Cranialisan és caudialisan él húzódik rajta végig mindkét végéig. Ahol a legyezőszerűen kiterült sternalis végének két éle találkozik, ott a medialis oldalon kis tuberculum látható. Terjedelmes a coracoideumnak a lapockával való izesülése, mely az axillaris végének teljes candalis felére kiterjed, e csontvég nyakalt része előtti tuberculumra is, ez a tuberositas scapularis. Eszerint a hollócsőrcsont axillaris vége még a scapula fejénél is tagozottabb, mert három tuberositása (t. furcularis, t. scapularis, t. humeralis) közül a tub. furcularis kettős s közte és a tuberositas humeralis között mély fossa található. A tuberositas humeralis tulaj donképen a tub. furcularisnak dorsalis hegyes kiemelkedése.