Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Gaál, I.: A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai

úszó első

1

) csontos sugara (3. kép). Sajnálatos, hogy a tüskének körülbelül egynegyed része hiányzik és a jellegzetes fűrészéé rész alja is lepattogzott." 3. kép. A tőponty bognártüskéjének töredéke a kökénydombi neolit-telepről. (Term, nagyság). Fig. 3. Fragment des knöchernen Strahles des Karpfens aus der neolithischen Ansiedlung vom Kökénydomb. (Natürí. Grösse). 6. Ponty (Cyprinus sp.) A másik, az előbbinél sokkal hiányosabb csonttöredék — vállövrészlet — pontosabb meghatározása eddig nem sikerült, de valószínűnek látszik, hogy ebben az esetben is pontyfélével, még pedig az előbbinél is hatalmasabb példány maradványával van dolgunk. Itt is újból ki kell emeljem a kökénydombi csontmaradványoknak azt a sajátságát, hogy feltűnően gyakori közöttük az óriási példányoktól származó. * * A kökénydombi csont-anyag osteologiai vizsgálatának fontosabb eredményei a következőkben foglalhatók össze. Az őslakók az állattenyésztésnek — az eddigi adatok szerint — csak kezdőfokát-) ismerték. Ennek bizonyítéka legelső sorban a juh és még inkább a házi sertés hiánya. Itt azonban mindjárt azt is ki kell emelnünk, ') Helyesebben ez a második tüske, mivel az els:> elsatnyult — teszi hozzá megjegyzésében L :•;

11>

Hx

FROST. '-') Ennek magyarázata, valószínűen, a területnek vadban, halban való rendkívüli gazdagsága. Ahol a földmívelés még nem fejlett ki, másfelől pedig a hús-szükséglet vadászat, halászat révén könnyű szerrel volt kielégíthető, a háziállatok tenyésztése nem lendülhetett föl.