Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Gaál, I.: A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai

hozzávetőleges képet nyerhessünk a kökénydombi vadkanról — a vadászati kiállításokon szereplő trófeák méreteinek számbavételével iparkodtam a hosszú-agyar nagyságának meghatározására. Ezt a föladatot az a körülmény nehezíti meg, hogy — a vadászok eddigi tapasztalatai szerint — az alsó és felső agyar egymáshoz való nagyság-viszony a meglehetősen tág 1. kép. Sus scrofa L. bal felső szemfoga a kökénydombi neolitból. (Term, nagyság.) Fig. 1. Sus scrofa L. linker oberer Stosszahn aus dem Neolith vom Kökénydomb. (Natürl. Grösse.) határok között ingadozik. De éppen így ingadozik magának a hosszú agyarnak vastagság-hosszúság méretaránya is. !gy pl1930-ban, a Bükk h.-ben esett kan agyar-körmérete 665 mm. hossza 2405 mm. Galga-Maesán „ „ ., „ 690 „ „ 2090 ,, Börzsönyi h.-ben „ „ ., ., 560 ,, 2375 „