Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Gaál, I.: A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai
állatként való beválása után mindenütt gyorsan bekövetkezett a kecske domesztikációja is. Térjünk át ezek után a Kökénydomb környékén vadon élt gerincesek maradványainak ismertetésére. Itt elég legyen annyit előre bocsátanunk, hogy ezekből a maradványokból a párosujjú patások gyakoriságára kell következtetnünk, mert hiszen 4 idetartozó faj volt megállapítható. Ezek közül 3 faj kérődző, 1 faj pedig nem kérődzőimbe). Érdekes, hogy a ragadozók közül sem nagyobb (róka, borz, farkas), sem a kisebb fajok maradványai nem kerültek napfényre. Ennek kiemelését pedig szükségesnek tartom, mégpedig azért, hogy a legközelebbi neolit kutatások alkalmával különös gond fordíttassák az előkerülő csontokra s ezek közül még a legjelentéktelenebbnek látszó is megőriztessék. Ha pedig későbbi ásatások is azt bizonyítanák, hogy ragadozók csontjai a telepek hulladékai közt nem foíxlulnak elő, arra kellene gondolnunk, hogy az Alföld neolitkori telepei a ragadozóknak sem húsára, sem gereznájára nem voltak rászorulva s így nem is vadászták azokat. # 1. Vad tulok (Bos primigenius BOJ.J Bizonyára elég csupán egy baloldali radius proximalis epiphysisének 108 mm-es hosszúságára és 57 mm-es szélességére utalnom, hogy a vad tulok itteni előfordulását igazoljam. Ezenkívül azonban 1 jobboldali humerus (distalis epiphys.), 1 jobboldali radius (distalis epiphysis), 1 ulnatöredék (olecranon), továbbá 1 ugrócsont, valamint 1, kissé hiányos sarokcsont is bizonyítja kétségtelenül a faj szereplését. A fölsorolt maradványok méretei arányosak s emellett a csontok színe is egyöntetű ; nincs tehát okunk annak föltevésére, hogy egynél több állat maradványaival van dolgunk. Legföljebb a föntebb már érintett szarvcsapok esetleges bevonásával lehetne szó erről. Az kétségtelen ugyanis, hogy ez utóbbiak fiatal s egyúttal valószínűen nőnemű példánnyal hozandók összefüggésbe 1 ). 2. Gímszarvas (Cevvus elapJms L.) Ennek a nemes vadnak legalább két példányáról tanúskodnak a Kökénydombon talált csontok. Az igaz. az egyiket csak egy levetett agancs rózsatövének és az agancs végének kis töredéke jelzi'-), míg a másik példánynak 6 drb fölismerhető csontja fekszik előttem. Ezek a csontok a következők: ') Az egyik szarvcsap hozzávetőlegesen megállapítható körmérete, tövén 176 mm. -) Ezeket a töredékeket ugyan két állattól is származtathatjuk.
