Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Koch, S.: Újabb előfordulású barytkristályok Óbudáról és Kapnikbányáról

Szemcsés-kristályos sphalerit és chalcopyrit képezte alapon fennőtt karcsú quarckristályon ülnek a vastagtáblás, alig néhány forma felépítette combinátiók, míg fehér, kevés pyritet magába záró. néhány centiméteres quarc-rétegen helyezkedtek el a lapdúsabb. vékonyabb táblás barytkristályok. A vastagtáblás kristályokon (2. ábra) összesen hat forma lapjai lépnek fel és pedig c (001), a (100), m (110), l (104), d (102) és z (111). A kristályokon az m és c lapjai fejlettek uralkodóan. a többi formák lapjai csak mint keskeny sávok, illetve mint ragyogó fényű apró polyederek szerepelnek. A kristályok typusa megegyezik HAUT idézett művének 35. tábláján, a 107. ábrán látható és WIIK munkájában közölt combinátiók typusával. 2. ábra. — Fig. 2. 3. ábra. — Fig. 3. A második typus kristályait, melyek viszont inkább a PIÍESL által közölt kristályokhoz állanak közelebb, a következő kilenc forma lapjai építik fel : c (001) d (102) b (010) u (101) m (110) o (011) / (104) z (111) y (122) Uralkodóan itt is a bázis és a harmadik fajta prizma lapjai fejlettek, de mellettük jó lapokkal szerepel a z (111), valamint a második fajta prizmák sorából az l (104) és a d (102) is (3. ábra). A lapok mind kifogástalan fényesek, kitűnő reflexekkel. A mért és számított (HELMH

ACKER) értékek kitűnően egyeznek. (Készült a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében). * Óbuda. Aus der Thongrube des óbudaer Remetehegy kam unlängst ein Barytkristall hervor, welches von den gelblichen, immer nach