Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Gaál, I.: Diluviális emlősmaradványok Bajót eddig ismeretlen barlangjából

XXVI. ANNALES MUSEI NATION A LIS HUNGARICI. 1929. DILUVIÁLIS EMLŐSMARADVÁNYOK HAJÓT EDDIG ISMERETLEN BARLANGJÁBÓL. Irta : DK GAÁL ISTVÁN. (Egy ábrával). LES RESTES MAMMIFÈRES DILUVIENNES DE LA CAVERNE DE BAJÓT JUSQU'À PRESENT INCONNUE. Par DB ETIENNE DE GAÁL. (Avec une figure). Immár másfél évtizede annak, hogy az Esztergom-vármegyei Bajót község neve a magyar barlangtani irodalomban szerepelni kezdett. HILLEBRAND JENŐ ugyanis 1918-ban kezdte meg ásatásait, az „Öregkő* nagy barlangjában. A szinte meglepő eredménnyé! járt próbaásatások fölkeltették az akkori magyar kultuszminiszter, JANKOVICH BÉLA érdeklődését is. aminek folyománya nagyot)!) anyagi támogatás, s ennek következtében még gazdagabb fossilis anyag napfényre kerülése lett. Az ettől fogva. jANKOViCH-ról elnevezett, barlang régészeti anyagát HILLEBRAND

1

; emlős maradványait pedig KORMOS

2 ismertette. A jANKOviCH-barlang egyes részleteiben még 1925 nyarán is volt kutatni valója HiLLEBBANL-nak. S amikor május 20—80-ig a magyar nemzeti hadsereg lí> katonájával a barlang előterét leásatta, a JANKOVICHbarlang alatt mintegy 3 m-nyire újabb barlang nyilasát tárta föl. Miután ez az alsó barlang jóformán sziniiltig meglelt hordalékkal, a behatolás csak 7 m-ig sikerült. Annyit azonban HILLEBRAND már ez alkalommal is megállapíthatott, hogy egy kürtő révén ez a barlang közvetlen összeköttetésben van a jANKoviCH-barlanggal. 1 HILL KUKÁN D J.: A diluviális ősember nyomai a bajóti Öregkő nagy barlangjában. (Barlangkutatás 1, 1913, p. 126.) 1 KORMOS T. és LAMJJHECHT K.: A bajóti Öregkő nagy barlangjának faunája. (Barlangkutatás II, 1914, p. 77.) Annales Musei Xatiowtlin Hnngariri XXVI, 1