Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Földvári, A.: Adatok a bia-tétényi plató oligocén-miocén rétegeinek stratigrafiájához

Szidónia-hegytől északra a 197 m domb meszes kötőanyagú kavicsából : Echinolampas hemisphaericus LAM., Pecten Leythajanus PARTSCH, Pectunculus pilosus L. Kutyavár mellett a Walpurga-hegyről : Pecten Leythajanus PARTSCH, Ostrea Boblayi DESH., Cardium discrepans BAST., Scutella cfr. vindobonensis LBE, azonkívül közelebbről meg nem határozható kőmagok pl. Tapes, Teliina, Cytherea, TurriteUa. Ugyancsak a Walpurga-hegyről származik a Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévő két Echinoidea is, amelyeket VADÁSZ határozott meg, de munkájában nem közölt : Clypeasler sardensis GOTT, és Echinolampas hemisphaericus LAM. var. rhodensis LBE. A Walpurga-hegyen a 149 m ponttól keletre, azon az úton, amely a kutyavári völggyel párhuzamosan a hegy nyugati oldalán vezet, egyedül álló ház pincéjében alul grundi agyag van feltárva, melyre márgás fehérszínű lajtamészkő, majd félméter vastag meszes homok következik, végül a rétegsort kagylók kőmagvaival telt lajtmészkő zárjaié. Ebből a homokból iszapoltam a következő faunát : Textularia carinata D'ORB., Polystomella aculeata D'ORB., Polystomella crispa LAM., Anomalina cfr. rotula D'ORB., Globigerina bulloides D'ORB., azonkívül még kopott Gristellariák, Ostracodák és szivacstűk találhatók benne. A D. V. Érd megállónál a tétényi országút mellett érdekes korallzátony faunát figyeltem meg: Heliastrea conoidea REUSS., Saxicava rugósa L., S. rugósa L. var. pertransversa SACC, Lithodomus sp., Lutraria cfr. oblonga CHEMN., Lima squamosa LAM., Arca Noae L., Arca (Barbatia) chlatrata DEJ., Pecten Ijeythajanus PARTSCH, Callistotapes vetulus BAST. Azonkívül két közelebbről meg nem határozható furókagyló köbeiét és Bulla, Conus, Cassis, Cyprea, Pectunculus, Solen, Gastrochena, Chama, Modiola köbeiéit, végül rákolló töredékeket és lithothamnium gumókat. A MÁV. Érd megállótól északnyugatra fekvő bányákban a lajtamészkő alsó padjai mészcementanyagú konglomerátok, amelyekből igen nehéz kövületet szedni, egyedül a Pectunculus pilosus L. faj ismerhető fel. 3. A tétényi plató északi peremén található a lajtamészkő többékevébbé folytonos sávban, melynek nyugaton a nagy Érd-Törökbálinti vetődés szab határt, míg keleten Kis-Téténytől északra a katonai lövészárkoktól északkeletre azon a 200 m magas domb vetődésszerü felbukkanásán végződik, melyen a katonai lőtérhez vezető telefonvonal húzódik. A kamaraerdei katonai útbevágástól kezdve (15) eddig a keleti elvégző-