Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Földvári, A.: Adatok a bia-tétényi plató oligocén-miocén rétegeinek stratigrafiájához

4. Érdekes képződményeket tárt fel a budafoki Sashegyen a baromfitenyésztőtelep kútja, mely a csúcs közelében, attól nyugatra, a délkelet felé vezető út mentén fekszik. (A kút állítólag 80 m mély.) Ennek a hányóján gyűjtöttem kövületeket. A rétegsor felülről kezdve : a) kavicsos üledék kövült fatörzsekkel, Osírea-cserepekkel. b) homokkő, melynek faunája Lucina sp., TurriteUa cfr. vermicular is BROCC, Psammobia cfr. protracta MAY-EYM., Amussyopecten cfr. gigás SCHLOTH., Pectunculus sp. c) sárga színű csillámos homok, valószínűleg a Pectunculus obovatushomokkal egyezik. d) kékesszürke palás homokos agyag, faunája: Cyrena semistriata DESH., Corbula gibba OLIVI, Leda (Lembulus) emarginata LAM., Cyprina rotundata BRAUN, Clavatula laciniata BELL. var. acuminata SACC, TurriteUa turris BAST., Pecten sp. indet., Trochus, Lucina, Ostrea. (Lehetséges, hogy e kövületek két különböző, egymáson fekvő rétegből kerültek ki. erre utal a brack és tengeri alakok keveredése a faunában, azonban a hányon nem lehetett elkülöníteni rétegek szerint az anyagot). Ebből a faunából látható, hogy ezen a területen a felső oligocén legmélyebben feltárt része a Cyrenás agyag fáciesében is megjelenik. 5. A budafoki kereszthegyi (=Nagy)árokban az alján feltárt Pectunculus obovatus-os rétegből kimarva, a következő kövületek töredékeit lehet találni: Pectunculus cfr. obovalus LAM.

; Potamides plicatus BRUG., Cytherea, Lucina, Pecten, TurriteUa. A felső oligocén rétegek másik fáciesét a növénylenyomatos agyagok, agyagos homokok és homokkövek képezik. Ezek megtalálhatók a torbágyi Naphegynek úgy az északi, mint a déli oldalán. Növényi törmeléken kivül csupán rossz Turritella-köbelek találhatók bennük. A hegy ÉK-i alján egy kis kőfejtőben látható, hogy a homokkövek érdekes metamorfózist szenvedtek. Ugyanis itt a homokkő élénkvörös, vörösbarna és lilás színű, ha azonban nagyobb darabjait szétverjük, belül át nem változtatott részeket találunk, melyek sárga színű, glaukonitos homokkőből állanak. Ugy látszik, hogy a repedéseken felhatoló vasas-mangános oldatok változtatták át e homokköveket. E helytől északra a vasút mellett fekvő szőlődomb bányájában olyan felső oligocén korú, kavicsos homokkő található, mely a hárshegyi homokkőre emlékeztet, mert elkovásodott. A torbágyi viadukttól délkeletre vezető völgyben az Iharos-hegy oldalán a vadászháztól délre mintegy 150—200 m-re egy körülbelül délnek hajtott szénkutató táró van. Körülbelül 60 m hosszúságban halad