Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Soós, L.: Az Alopia-nem

megítélésében, mert a novalis és straminicottis közt, ha az utóbbinak alábbi értelmezése valóban helyes, nem abban van a különbség, hogy a straminicollis zárólemeze kialakulóban van. Mert ennek is ép oly kevéssé van zárólemeze, mint a novalis-\\dk. azonban zárókészüléke mégis fejlettebi) azénál, mert 1. spirálislemeze van, ami a nomlis-nak nincs, és 2. garatredői fejlettebbek. Hogy pedig végre megállapíthassuk pontosan, melyik alak volt CHARPENTIER kezében, mikor a straminicoUis-t leírta, idéznem kell az eredeti leírást, mert a későbbi szerzők oly alakot azonosítottak CHARPENTIER fajával, melyre a leírás semmiképen sem alkalmazható. A leírás így szól : „ Testa rimata, fusiformis, sublaevigata, superne obsolete plicata, solidula, nitidiuscula, saturate Ii vida; spira superne breviter attenuata, obtusiuscula; anfractus 10 convexiusculi, ultimus antice stramineus, rugoso pl icatus, basi rotundatus sutura candidoíilosa; apertúra ovális ; lamella supera parva, inféra valida, strictiuscula; plicae palatales 2 fere in medio parie ti s; lamella spiralis disjuncta, valde dis tans; lunella nulla; peristoma continuum, solutum, expansum, intus albosublabiatum. Alt. 19; diam. 4Vt; apert. alt. 5, lat. 4 mill." Ebből a leírásból kiderül, hogy egy eléggé nagy termetű, kékesszínü, alul sírna, felül gyengén vonalkázott, a nyílás táján ráncoshéjú csigáról van szó. Arról — sajnos —• nincs szó, pedig igen fontos volna, hogy van-e zárólemeze? Hogy a leíró nem emlékszik meg róla, már magában véve is a hiánya mellett szól, de hiányát teljességgel bizonyítja az a körülmény, hogy a leírás szerint 2 garatredője van a tarkó közepén, ami azt jelenti, hogy a redők nagyon rövidek, már pedig ennyire gyengén fejlett garatredőik csak olyan Alopiálc-nak vannak, melyeknek zárókészülékük nincs. Ezért aligha lehet kétséges, hogy CHARPENTIER Clausula straminicollis-a zárólemeznélküli Alopia, tehát nem lehet azonos a Bucsecs déli oldalán élő Alopia monacha KiM.-al, melyet (legalább részben) már BIELZ is és újabban WAGNER is azonosnak vett a straminicûllis-szal. Nekem a Bucsecs északi oldaláról vannak oly példányaim, melyek tökéletesen megegyeznek CHARPKNTJKR leírásával s így nyilvánvalóan ilyenekre vonatkozik. Meg kell említenem, hogy KIMAKOWICZ is a Bucsecs 8. ábra. Az A. nixa ivarkészüléke. — Fig. 8. Reproductive organs of A. nixa.