Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Éhik, Gy.: A mezei görény (Mustela eversmanni Less.) hazánkban

Életmód. Az állat életmódjának ismerete VÁSÁRHELYI ISTVÁN gazdatiszt érdeme akinek sikerült az állatot földalatti lakásából kiásnia és életmódját a természetben megfigyelnie. Az életmód és lakásra vonatkozó dolgokat tehát Y VSÁRHELYI adatai nyomán közlöm. Az állat lakásába (3. ábra) egy kb. 8 cm átmérőjű nyilas vezet: a bejárati csatorna (a) rövidesen egy kamrába torkollik (l>\ amelyben kevés száraz füvet, egy megrágott nyulláb-, lapocka- és oldalas húsdarabot talált VÁSÁRHELYI ; ebből a kamrából egy ö cm átmérőjű szelelő lyuk (c) vezet a föld színére ; ezenkívül egy másik csatorna vezet a föld mélye felé (d), amely ugyancsak egy kamrába (e) torkollik; a második 2. ábra. — Mustela Eversmanni LESS. (1. 5) és M. putorius L. (2—4) fogai. Fig. 2. — Zähne von Mustela Eversmanni LESS. (1, 5) und M. putorius L. (2—4.) i = mi inf. dext. (Rossia) ; 2 = mi inf. sin. (Pusztapó) ; 3 = p4 sup. dext (Pusztapó); •i = pt sup. sin. (Pusztapó) ; 5 — pa sup. dext. (Magyaróvár). kamrában is kevés száraz fű volt; ebből a kamrából két csatorna ágazik el, az egyik vízszintesen halad előre és ebbe két merőlegesen felfelé ásott vak csatorna (j, i) torkollott; a másik (f) járat, mely hátrafelé halad, vezetett a tulajdonképeni fészekbe, amely sok száraz fűvel volt puhára bélelve. A föld felszínén, a bejárati nyilas mellett volt felhalmozva a kikotort föld,