Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Éhik, Gy.: A mezei görény (Mustela eversmanni Less.) hazánkban

állatok százalékszámai mind nagyobbak a SOKUOEL által megállapított felső határértéknél, egy esetben pedig ez a szám a közönséges görény határértékei közé esik. Ugyancsak a fiatal állatok koponyájának zygomatikus szélessége aránylag rendkívül csekély. Nyilvánvaló, hogy mindkét méret a korral, helyesebben a rágóizom fejlettségének fokával áll szoros okozati összefüggésben. A fiatal állat rágóizmai kevésbbé fejlettek, mini az öreg állatoké. A fokozatosan növekedő rágóizom tömege nyomást gyakorol a koponya falának befüzödölt tájékára és a járómívekre s így egyrészt összenyomva a koponya falát, eresebb fokú befüződést idéz elő. másrészt a járómiveket szétnyomva, azok egymástól való távolságát — a zygomatikus szélességet fokozza. Fiatal állat faji hovátartozóságának eldöntéséhez tehát alig marad más támpontunk, mint az alsó 111-2 rendkívül fejletlen volta és az állat bundájának feltűnően világos színe. Megjegyzem azonban, hogy SOEBGEL százalékszámainak extrem határai sem absolut értékűek, mert a HENSEL adataiból számított százalékszám a nőstény állatokon 23'82-nek adódik vagyis több mint 22'7, a S o ERG EL - fé I e felső határérték. Már pedig HENSEL helyes meghatározásához és helyes méretezéséhez kétség nem férhet. HENSEL az Eversmanni meghatározásánál a befiizödés nagyságát veszi elsősorban figyelembe. Vájjon hová sorolná ez esetben, az én abnormálisan tejlett oroszországi J\ Eversmanni példányomat, amelyiu'k 15*4 "^i-es a befüződéser Helyesebb nyomon jár SOERGEL, aki a befiizödés és koponya nagyságának viszonyát veszi tekintetbe és ime az oroszországi példányom, dacára széles belüződésének, a 21*7-es százalékszámával az Eversmanni sorozatba szépen beleillik. Viszont az is igaz, hogy ez esetben a rágó-izom valamilyen oknál fogva nem érvényesíthette szűkítő hatását a koponya falán kellő mértékben, mert a befiizödés még 15'4 nagyságú, holott a nagyobb magyar példányon (No 3541) csak 11*2 '"/,„. Lehet, hogy ez esetben kivétellel állunk szemben, de az is lehet, hogy az oroszországinak jelzett példány valahonnan Besszarábiából származik, ahonnan származó állatoknak lehetséges, hogy ez sajátossága. Ez utóbbi esetben könnyebben érthetnők meg azt is, hogy ennek az oroszországinak jelzett példánynak színe miért hasonlé> annyira a hazai állatok színéhez, holott a Woronesh tartományból (Kourlak, Bobrov, gouv. Woronesh) származó példányoké ettől feltűnően különböző. SATUNIN már 1908-ban figyelmeztet arra, hogy nemcsak a befüzödés nagysága, hanem annak a módja is irányadó és megállapítja, hogy az Eversmanni koponyáján a befiizödés helye a szemgödör mögötti