Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Csiki, E.: A Carabus cancellatus magyarországi fajtái

Moscou des individus à cuisses noires, mais du reste absolument semblables" és utána a német szerzők és legújabban a lengyel KUNTZE

1 is, a tuberculatus elterjedési területéül Németország észak-keleti részét, Lengyelországot (délen a Kárpátokig) és Oroszország nyugati részét jelölik meg. Ha aprólékosok vagyunk és csekély eltéréseket elegendőnek tartunk, a tuberculatus legközelebbi rokon fajtáját, a sziléziai var. Wankae SOKOI.AK (1910)-t kell elővennünk, mely észak-nyugati felföldünk alakjával leginkább megegyezik. Azonban azt a fajtát, mely Csehország nyugati részét, Morvaország északi részét, a volt osztrák és német Sziléziát lakja ROUBAL már előbb (1909) brevituberculatus-nak nevezte, de még ennél is régibb a var. Letzneri KRAATZ (1879) név, melyet a prioritás szabályait szem előtt tartva, ennek a fajtának jelölésére használnunk kell. Ennek az alaknak vannak azonban további szinonimái is, melyek olyan formákra vonatkoznak, melyeket külön névvel jelölni, az egység rovására nem szabad. Ezek a következők : Anderseni BEUTH. (1896), sudeticus SCHULZ (1901), brdei/si*. submarginotus és opolanus BERNAU (1910), planianensis és rapax BERNAU (1913), tatricus és electus KOLBE (1913). A tcdricus csak a magasabb előfordulás előidézte törpe alak. Előttem a következő helyekről származó példányok vannak : Trencsén: Vratna, Thurzófürdő; Árva: Árva-Váralja, Polhora, Babjagora; Liptó: Tátra, Brankó, Kelecsényi-völgy ; Szép es: Szepes-Teplic, Peniny; Zólyom: Libetbánya; Gömör: Putnok; Sáros: Daróc. 2. var. durus REITTER, 1896. Ennek a fajtának elterjedési köre az észak-nyugati felföld hegyvidékének déli része, de előfordul Morvaország szomszédos részeiben is. Ide tartoznak még mint szinonimák: pseiidograniger RKITT. (1896) és inceptus KOLBE (part., 1913). Termőhelyei : Trencsén: Bolesó ; Nyitra: Tavarnok, Podhrágy ; Gömör: Pokorágy ; Heves: Mátra. 3. var. excisus DEJEAN, 1826. Ez a fajta Bécs környékének jellemző sajátossága, de KOLBE szerint

2 Keletre a Fertő-tóig terjed. Magam magyarországi példányt még nem láttam. 4. var. budensis CSÍKI, nov. var.

3 1 Polskié Pisrao Entomologiczne. Lwow. II, 1923, p. 63—82. • Ent. Rundsch XXX, 1913, p. 45. 3 Carabus cancellatus. III. var. budensis CSÍKI, nov. var. — Var. exciso DEJ. similis, sed differt : superficie magis nitido, capite latiore, pronoto postice minus angustiore et lateribus postice magis rectis, elytris fundo obliterato-reticulato, femoribus nigris, rare medio (partem anticam nigram exceptam) rufis. Long. 24—29 mm. Hungária-cent ralis: Montes Budenses et Pilisenses.