Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Csiki, E.: A Carabus cancellatus magyarországi fajtái

A Budai- és a Pilisi hegységben egy a var. excisus ÜEj.-ra emlékeztető és hozzá hasonló fajta lép fel, mely attól általában fénylőbb felülete, szélesebb feje, hátul kevésbbé keskenyedő és oldalt hátul egyenesebb előtora, a szárnyfedők elmosódottabb alaprecézettsége és főleg abban tér el, hogy combja is fekete, csak az alacsonyabb fekvésű helyeken fordulnak elő példányok vöröses combokkal, de ezeken is a comb végének nagyobb része és elülső szegélye is feketés. Emlékeztet a var. durus RsiTT.-re is, azonban a szárnyfedők alapskulpturája elmosódott és ennélfogva simább és fénylőbb. Termőhelyei : Budapest (Budai hegyek, Svábhegy), Mária-Remete, Nagy-Kovácsi, Szent-Endre (Staravoda), Pilis, Pilisi hegység (Hoffmannkunyhó), Pilis-Maróth. 5. var. ungensis CSÍKI, 1906. Az észak-keleti Kárpátok vidékének lakója, melyet az ungmegyei Kárpátokból írtam le, de amely azóta megkerült a szomszédos Zemplén és Bereg vármegyékből is. Előfordul azonkívül a Kárpátok ezen részének galíciai oldalán is. Termőhelyei : Zemplén: Homonna ; Ung: Ungvölgy ; Bereg: Mezőhomok. 6. var. pseudoscythicus LAF-OUGE, 1902. Ez az alak a Keleti Kárpátok északi részének és vidékének lakója, mely különösen a Máramarosi és Radnai havasokon fordul elő. Ezzel azonosítom a következőket : carpathieus KOLBE 1913, scythicus KOLBE (1913, non SCHAUM), subfallax BERNAU (1913), strickis, oriundus, oligoscythus és bucoviniacus KOLBE (1913). Termőhelyei: Máramaros: Kőrösmező vidéke (Kozmescsek, Lazescsina- völgy, Mencsil, Apsinec, Hoverla, Ripta) ; Beszterc e-N aszód: Radnai havasok (Radna-Borberek, Ünőkő), Cibles. 7. var. Mühlfeldi GÉHIN, 1885. Faunánk összes eaneellatus-îsqtèi között nemcsak szín-, de alakra nézve is talán a legváltozóbb, mely Bihar vármegye hegy- és dombvidékétől egész Erdélyen keresztül a vele szomszédos oláh területekig fordul elő. Nagy változatosságának köszönheti a következő szinonimáit : sitbgraniger és biharicus REITT. (1896), ater, coloripes, oxyeancellatus és nigripennis FLEISCH. (1898), pseudotuberculatus LAPOUGE (1902), bucsecsianus BOBN (1902), transsylvanicus PETRI (1912), romaniaeus, romaniensis, assiduus, mferncdis, inceptus (part.) és pseudoscythicus (non LPGE) KOLBE (1913), vorax és scythicoides BERNAU (1913). Ezt az alakot a következő helyekről láthattam : Bihar: Nagyvárad, Hagymádfalva ; K o 1 o z s : Kolozsvár, Gyalu, Gyalui havasok ; Beszterce-Naszód : Cibles ; Maros-Torda: Maros-