Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei

B 27. Canale della Montagna, Velika és Mali Paklenica közt, apró Lithothamnion-okka} kevert durva homokon 21—27 m mélvségben; 1914. V. 6. B 28. Pagoi öböl, tapadós iszapon 38 m mélységben; 1914. V. 6. B 29. Canale della Morlacca a Drudic-öböl előtt homokos, finom iszapon 97 m mélységben; 1914. V. 7. B30. Quarnerelo; 1914. V. 7. B31. Quarnero: Canale della Corsia 63 — 114 m mélységben; 1914. V. 8. A nem dredgelésböl származó Algák a kikötők partjáról és brackvizekből kerültek elő. Dr KÜMMERLE J. B. előbbi bevezető sorai után felsorolom a két tengeri útról a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárába került és annak törzsgyüjteményébe beosztott anyagot HAUCK „Die Meeresalgen Deutschlands und Oesterreichs. Leipzig, 1885." című munkájában használt rendszerben. Az anyag legnagyobb része, mely üvegekben, formolban van konzerválva, a szemléltető gyűjteményben, a papírlapokon szárított része a nagy Algaherbáriumban helyeztetett el. Enumerációmban minden egyes család végéhez csatolom a Dr VOUK V. közölte horvát tengeri kutatások eredményeit is, melyeket a „Villa Velebita" nevü hajón 1913 augusztus és november, 1914-ben pedig február és májusban tett tengerkutató útjáról szóló jelentésében közölt (VOUK V. „Phytobenthos im Quarnerogebiet; Bericht über die 1. und 2. und über die .3. und 4-te Untersuchung der Adria" in „Izvjesca o raspravama matem.-prirodosl. Razveda" Svezak2 i Svezak3. Zagreb, 1914—1915), belefoglalván azokat az adatokat is, melyeket egy másik, későbbi dolgozatában (VOUK V. „Die marine Vegetation des Golfes von Buccari" u. o. Svezák 4. Zagreb, 1915) közölt és melyek csak a buccarii öbölre vonatkoznak. VOUK adatai nagyobbára a tengerparti moszatvegetáció képét adják, míg KÜMMERLE gyűjtései inkább a nyílt, mélyebb tengerből szolgáltatnak becses adatokat. VOUK a litorális és sublitorális algavegetáció eddig is ismert fajainak és formáinak újabb meg újabb termőhelyeivel modernebb keretű tárgyalásban bőviti ismereteinket, KÜMMERLE gyűjtése pedig több a Quarneróra nézve új adattal, sőt néhány új formával is gazdagítja algairodalmunkat. Függelékként közlöm a megfelelő helyeken azokat az adatokat is, melyekkel a növénytár egyes tisztviselői régebben a magyar tengerpartra tett kirándulásaik alkalmával gyarapították a tár nagy alga-törzsgyüjteményét; ezek az adatok mintegy kiegészítik KÜMMERLE mostani litorális